Jóga tanfolyam kategória bejegyzései

Ayurvédikus jóga tanfolyamok és képzések Budapesten az Agnisoma Ayurvéda Központban

Mivel jár az, ha valaki jógát tanít? Hogyan kell elképzelned egy jógatanár életét?

A jógatanár mindig kiegyensúlyozott és mosolygós. Mindig jókedve van. Végtelenül türelmes és megértő. A szakmája a nyugalom.

Hát igen, ez is egy szép maszk…

Nem! A jógatanár is ember, sőt nem is akármilyen ember. Szerintem is legalábbis. Vannak érzelmei, és vannak indulatai is. Enélkül nem is értené meg a többi embertársát. De emellett nagyon fegyelmezett. Olyan mint a jó színész. Érzelmi válság, betegség, válás, gyereksírás otthon ide vagy oda, Hamletnek minden este ugyanolyan meggyőzőnek és átéltnek kell lennie.

A múltkor az egyik kedves tanítványom megjegyezte. “Olyan kemény vagy magaddal, ne legyél már ennyire szigorú önmagadhoz.”

Pedig sajnos máshogy nem megy. Nem áltatok senkit, de valahogy ez van. Aki jógatanár akar lenni, pokolra kell annak menni.

Sajnos manapság az emberek fejében a jógával kapcsolatban is egy tévképzet uralkodik, így nem meglepő, hogy a jógatanár sem egy megbecsült szakma. Én pont azért írom ezt a blogot, hogy igyekezzek egy kicsit bemutatni, miről is szól a jóga. A minap érdekes volt, hogy találkoztam egy blogon a felvetéssel, mely szerint Amerikában már 22 millió ember jógázik és általában mind inkább a testi egészségük, a fittségük megőrzése miatt kezd bele a jógába, a megvilágosodás, vagy a mások segítése, a környezetünk békésebbé tétele, a világ megjavítása és a harmonikus együttélés a természettel, az univerzummal csak nagyon kevesek igénye. Pedig a jóga nem egy sport, nem egy fitness, hanem az emberi kiteljesedés útja. A tudatosságod kinyílásának és kiterjedésének az ösvénye. Sadhana, vagyis spirituális út. Nem lehet ezt elégszer elmondani.

A másik minapi érdekes élmény, hogy beszélgettem az egyik kedves jógaoktató képzős tanítványommal. Egy hihetlenül intelligens valakiről van szó 140-es IQ-val és természettudományos Phd-vel a háta mögött, arról nem is beszélve, hogy mindehhez nevel 4 saját gyereket. Amikor az egyik ismerőse beszélgetett egy volt egyetemi sorstársával és kiderült, hogy a nevezett hölgy most jógaoktatáson gondolkozik, döbbenetes volt a régi egyetemi ismerős reakciója, aki azóta jól menő szakember és persze audija van meg minden: “Úristen, hogy süllyedhet valaki ilyen mélyre, hogy elmegy ilyen fitness izének.”

Hát igen. Mondanom sem kell, én is ezzel találkozok elég gyakran. A régi jogi egyetemista ismerősökből senki sem maradt. Valószínűleg én is “túl ciki”, meg “lecsúszott” vagyok a szemükben, pedig nem is tudják mit jelent jóga tanárnak lenni. Fogalmuk sincs miről beszélnek.

leaderJógát tanítani azt jelenti embereket vezetsz. Utat mutatsz más lelkeknek ahhoz, hogy hogyan találják meg a saját útjukat a kiteljesedés felé. Segítesz nekik megmutatni a bennük rejlő erőt, a lehetőségeket és segíted őket átmenni a félelmeiken, a pánikon. Jógatanárnak lenni elsősorban azt jelenti, hogy vezető vagy, aki elképesztő tudásával, személyes tapasztalatával és saját példamutatásával irányt mutat másoknak. Hatalmas felelősség, sok nehézség és mégis csodálatos hivatás.

Szerintem ez a fajta jóga oktatás teljes embert kíván, hiszen hogyan is lehetne ezt a hatalmas munkát egy másik munka mellett végezni. De azt is tudom, hogy nem mindenki alkalmas erre a fajta jóga oktatásra, és hogy vannak “szürke” megoldások. Hisz mindenkinek megvan a maga útja. Az enyém ez. A teljes odaadás. De a tiéd lehet, hogy MÁS

Egyről viszont ne feledkezz meg! Jógát oktatni felelősség és az szükséges hozzá, hogy te kész legyél folyamatosan szembenézni a saját határaiddal, a saját félelmeiddel, a saját nehézségeiddel. Kész legyél a folyamatos nyitottságra, tanulásra, tapasztalásra. Enélkül nem tudsz őszintén és hitelesen inspirálni másokat sem.

Tehát összegzésül: a jógatanár élete nemcsak móka és kacagás, meg egy kis ászanázás. Jóga oktatónak lenni annyit tesz, hogy elsősorban folyamatosan tapasztalsz, figyeled magad, edzed a saját lelkedet, nemesíted azt és segítesz másokat is, ösztönzöl másokat is a saját határaik meghaladásában, a félelmeik, haragjuk és ragaszkodásuk elengedésében és a saját belső végtelenségük megtapasztalásában.