Jóga gyakorlás kategória bejegyzései

Rugalmasság testben és lélekben – avagy a zöldturmixtól az öngyógyításig

A minap az AUM magazinban megjelent cikkem után (Ha jóga, akkor vega?), melyben arra kerestem a választ, hogy valóban mindenkinek megfelelő út e az Ayurvéda szerint a vegetarianizmus, kaptam egy érdekes kérdést a FB-on.

Az egyik ismerősöm megosztott velem egy angol nyelvű cikket, amelynek már a címe is izgalmas volt: 3 ok arra, hogy elkerüld a zöldturmixokat (Nadia Marshall: 3 reasons to avoid green smoothies). Az ismerősöm véleményemet kérte a témával kapcsolatba

Elolvastam a cikket, ami egy ayurvédikus táplálkozási tanácsadó tollából született. A cikk hangvétele nagyon kiegyensúlyozott és nagyon jól összefoglalja, hogy miért is nem javasolt az ayurvédikus elvek értelmében a zöldturmix, illeve, hogy mivel kell számolni a green smoothie-k és a nyersvegán életmód hosszú távú követése esetén

green and fruitRöviden a lényeg:

A zöldturmixokat a szerző Ayurvédikus szempontból nem ajánlja, mert:

  1. Kibillentik és növelik a Vata doshát (a sok zöld leveles alapvetően kesernyés, és hideg, durva minőségű, így elbillenti a Vata érzékény egyensúlyát), amely hosszú távon izgatottsághoz, fogyáshoz, mentális instabilitáshoz, ideggyengeséghez, ízületi fájdalmahoz vezet és szárazságot okoz az ízületekben, hajban, bőrben csak, hogy a legfontosabbakat említsük.
  2. Kimerítik az immunrendszer, az erőtartalékot, ayurvédikusan szólva az Ojas-t. A megnövekedett Vata eredményeképpen a testben a lebontó anyagcsere folyamatok (katabolizmus) erősödnek. Ez azt jelenti, hogy csökken a zsírállomány, ezt még szeretjük, de mellette hosszú távon követve ezt a diétát fogy az összes többi szövet is (dhatu), az izomszövet, csontszövet, az idegszövet és a reproduktív szövet (petesejt, ondósejt) is. Csökken a termékenység, elmarad a menzesz, hullik a haj és gyengülnek a csontok, fogak (osteoarthritis hosszú távon). Az immunrendszer, Ojas meggyengülésével (az Ayurvéda szerint az Ojas szoros összefüggésben van a shukra dhatuval, vagyis a reproduktív szövettel) az ember kiteszi magát autoimmun betegségek kialakulásának.
  3. Nehéz megemészteni ezeket a zöldturmixokat és zöldségleveket, mivel olyan alapvető ayurvédikus elveket sértenek, mint pl. hogy gyümölcsöt semmi mással nem keverünk. A gyümölcsöt ezek a green juice-ok általában összekeverik az emésztés szempontjából nehéz nyers zöldekkel (káposzta, brokkoli, kel stb.), plussz az ízhatás meg a protein végett kerül bele valami bogyós, vagy szárított superfood is (acai, goji, maca, kombucha), rendszerint szárított formában (Vata növelő). A nyers ételt a szervezet eleve nehezebben emészti, pláne, ha ilyen sokszínű kombinációban kerül tálalásra. A szervezet az egyszerűséget kedveli. A gyümölcs a legkönnyebben emészthető, de a nyers zöldség már nem ilyen könnyű falat, így összekeverve a gyomorban a zöldség még emésztetlen lesz, mire a gyümölcs összetevők már elkezdenek erjedni, fokozva pl. a hasmenés vagy éppen a székrekedés esélyét, és az emésztetlen salakanyag kialakulását. Ezt hívja úgy az Ayurvéda, hogy ama, ha az emésztetlen táplálék túl sokáig marad a bélben, ha nem ürül, akkor méreggé változik. Ezt vette át később Hippocrates is, aki elsődlegesnek tarotta a béltraktus tisztaságát és rendszeres ürülését.

Ezzel kapcsolatban az jutott eszembe, hogy egyszer egy ismerős készített egy nagyon finom nyersvegán tortát datolyával, avokádóval, banánnal, meg goji bogyóval. Ízre nagyon jó volt, de nekem egyből nehéz érzést hozott a gyomromba és utána brutál hasmenésem lett tőle. Most nemrég meglátogattam egy másik barátnőmet, ő minden reggel zöldturmixot iszik és mindig megkínált, szinte agitálva. Brokkoli banánnal és acai-val, meg kakaóval. Hm, hát nem a kedvencem. Sűrű, nehéz és kinézetre is bizarr. Én már ezeknek a turmixoknak a szagától is úgy érzem, felfordul a gyomrom. A korábbi búzafűivós kalandomat meg nem is említsük, annyira rossz élmény volt. Kb hat hónapomba tellett, míg rendbejött utána a szervezetem és megnyugodott a rettenetessé vált bőröm. Na, de ha már, akkor azt se felejtsük el, hogy miként remegtem és vacogtam az uborkás zellerlétől, amely teljesen kihűtötte a szervezetemet és még a radiátor mellett ülve sem bírtam kiolvadni az élményből. A céklalétől meg simán egyből hánytam, pedig főzve nagyon szeretem.

Naná, hogy erős Vata doshám van, és ezek a szuper egészségesnek mondott ételek a fenti három oknál fogva egyből jelezték, hogy nem nekem valók.

Been there, done that. Vagyis én már megjártam az utamat. Tanulsz a hibáimból, ha okos vagy.

Ami nagyon érdekes volt az ausztrál cikkben, hogy az író teljesen korrektül hozzátette, hogy a zöldturmixok és a nyersvegánság leginkább az erős Pitta és Pitta/Kapha konstitúcióval rendelkezők számára működőképesek, bár inkább nekik is csak rövidebb távon ajánlatos. Szóval szerintem teljesen korrektül megírta, hogy kinek lehet jó és egyáltalán mikor.

Utána viszont elolvastam a cikkre érkezett kommenteket. Döbbentem láttam a rengeteg harcosextrém vegánok hangvételű, az írót és irományát mindenféle nonszensznek minősítő beszólásokat. Keményvonalas zöldturmixolók támadtak követelve tudományos eredményeket és tényeket. Nem értették, hogy hogy lehet, hogy amikor a kelben meg a brokkoliban annyi vitamin meg ásványi anyag van, akkor hogyan írhatja a cikk szerzője, hogy azok az ayurvéda szerint a test leépüléséhez vezetnek. Az Ayurvédát ködös indiai misztikumnak nevezték. Tudománytalannak és károsnak, mert lebeszéli az embereket az egészséges étkezésről.

Abba most nem mennék bele, hogy milyen tudatlanságról tesznek tanúbizonyságot ezek az emberek. Ha jobban beleásnák magukat, akkor láthatnák, hogy már a modern tudomány is elismeri, hogy nem az számít, hogy egy összetevőben mennyi a vitamin meg az ásványi anyag, hanem az, hogy ebből mennyit képes hasznosítani a szervezet (bioavalability, vagy ayurvédikus hasonlattal, hogyan hatnak az agnira és mennyire erős a jatharagni, az emésztő tűz). Például pont a paradicsomról olvastam most, hogy főzve ötszörösére növekszik a benne lévő antioxidáns likopén testbe való beépülési képessége.

Az meg a másik dolog, hogy nem értik az Ayurvéda rendszerét, és nem is ismerik azt, hogy az Ayurvéda olyan dolgokat is ismer és használ az orvoslásban, ami a modern orvostudomány számára még ismeretlen vagy legalábbis nem mainstream tudás (pl. reproduktív képesség és immunrendszer kölcsönhatása, enterális idegrendszer és a serotonin kapcsolata, mint agni és a jó közérzet összefüggései).

A téma teljesen beindított és utánanéztem a neten miket találok. Hát mindenfélét. Van olyan szupertudatos jógi-vegán, aki már átreformálná az Ayurvédát, mert szerinte az “nem is úgy van”, meg ez az egész “főzzük meg dolog” csak a hagyományok tiszteletén alapul, de egyébként nem indokolt, mert az ember fejlődik és mindig új utakat kell találjon. Ez a jógi lényege. Különös eszmefuttatások.

Én azon az állásponton vagyok, hogy az Ayurvéda a legősibb orvostudomány a földön. Egyszerre 5000 év tapasztalata van benne és olyan tudatszintről szemléli az emberi testet, ami modern orvosi szemmel sokszor nem is értelmezhető. A modern orvostudomány még csak most kezdi felfedezni az elme és a test nagyszerű összefüggéseit, amelyben a bölcsebbek nagyon is tudnak inspirálódni az Ayurvédikus rendszerből.

A heves kommentek viszont vajon egyensúlyban lévő emberektől származnak? Miért olyan fontos, hogy harcos hangon mindenkit meggyőzzenek a maguk igazáról? Az agresszivitás és az ellentmondást nem tűrés az Ayurvéda olvasatában a megnövekedett Pitta dosha jele. Milyen érdekes, nem pont azt írta a szerző, hogy a zöldturmix pont az ilyen típusoknak jön be?

Az Ayurvédában pont ezt a megengedést imádom, hogy ami neked jó, az nekem lehet, hogy méreg és fordítva. Miért nem tiszteljük hát egymást jobban? Nekem így, neked úgy. A lényeg, hogy megtaláld a személyes egyensúlyodat.

A harcos véleménnyilvánítók közül sokan azt harsogják, hogy ők pont a zöldturmixtól gyógyultak meg, meg hogy nekik milyen sokat segített. És hát örüljünk ennek is. Igen, rövid távon van, akinek az adottságai miatt ez talán működik, bár szerintem azt se vegyük figyelmen kívül, hogy a modern orvostudomány sem tartja fenntarthatónak a szervezet számára az életmódszerű nyersvegánságot.

A végére még egy gondolati szál, ami szerintem döntő fontosságú: a rugalmasság az elmében.felxible mind

Az Ayurvéda a legmagasabb szintjén mindig a lélek gyógyító hatalmáról beszél. Tegnap este megnéztem egy érdekes Ted előadást egy nagyon szimpatikus orvosnővel. Különös és meglepő placebo és nocebo hatásokról beszélt, csodás gyógyulásokról és visszesésekről, vagy éppen önsorsrontó orvosi véleményekről. Nézzétek meg, szenzációs. Végre egy olyan orvos, aki kilép a modern tudományból, de nem ködös ezo-mizo, és teljesen szívbéli. Ő éli az Ayurvédát, még akkor is, ha nem tud róla.

Az elme csodás öngyógyító folyamatokat tud aktiválni, persze nem árt, ha ismerjük, hogy közben mi is jó a mi fizikumunk, anyagcserénk szempontjából. Mindenhez az alap az ön-ismeret. Itt segít az Ayurvéda alacsonyabb, fizikai szintje a doshákkal és az elemekkel, legmagasabb szinten pedig a mentális kódolás és a karmikus oldás lehetőségével.

Végezetül még egy kis történet. A múltkor egy vízvezetékszerelő fiúnak állítottunk össze egyéni sort az Okatóképzősökkel. A srác bevallása szerint nem sportol, húst hússal eszik, nem figyel különösebben az egészségére és még dohányzik is. Ebből a bevezetőből arra gondolnánk, hogy biztos tök merev a teste és az elméje se lesz túl befogadó pl. a ködös jógára meg ayurvédára. És láss csodát, a kedves vendég profi jógásokat megszégyenítő koncentrációs készséggel és rugalmassággal vette a gyakorlatokat és az instrukciókat. Egyből megértette, hogy mit kérünk tőle. Egyszerre úgy tartotta a chaturangát, mint ahogy az a nagykönyvben meg van írva és emellett csodálatos paschimottanasanát is csinált nekünk.

- “Te biztos nem jógázol?”- ámultak a többiek.

- “Biztos.”

Ennyit a test és az elme intelligenciájáról és azok szerves kapcsolódásáról.

Aki rendben van, egyensúlyban van, az rugalmas mind a testében, mind a lelkében és elméjében. Aki nincs, az hiába issza a zöldturmixot és vív cybercsatát meg folytat agresszív vegán propagandát. Én ezen keresztül mérném, hogy mi a jó nekem. Agresszív és dogmatikus leszek e tőle, vagy nyitott és sokszínű, tudva, hogy mi miért, kinek és hogyan jó.

Volt idő, amikor én is felhördültem, hogy miért van húsos stand a biopiacon:)

Namaste!

F. Tóth Gabriella ©2014

 

 

tavaszi detox jóga

Tavaszi méregtelenítés jógával és Ayurvédával

Itt a Tavasz, érezzük minden sejtünkkel. Habár csodálatosan hívogat az egyre melegebb napsütés, mégis kicsit nehézkesen kelünk reggel és valahogy az étvágyunk sem az igazi. Ha őszintén megfigyeled, mostanában miket kíván természetesen a szervezeted, akkor biztos vagyok benne, hogy mostanában könnyedebb ételeket választottál (remélem), talán egyre inkább vonzanak a leveles zöldek, a saláták, a könnyed egytálételek, vagy talán azon is elgondolkodtál, hogy jó lenne egy kisebb vagy nagyobb böjt.

A tavasz a méregtelenítés időszaka. A detox manapság nagyon divatos, de hogy értsük miért pont most van itt az ideje, érdemes egy pillanatra megérteni a szervezetünk működését. Télen természetesen a zsírosabb, táplálóbb, fehérjékben, cukrokban gazdag ételeket keressük. Ez így van rendjén, hiszen így készítjük fel a testünket a hidegre . Viszont mostanra teljesen kimerültek a vitaminkészleteink, a szervezetünk szomjúhozza az utánpótlást, de közben meg “olvad” le rólunk a téli háj. A máj a legnagyobb méregtelenítő szervünk, amely most a téli időszak végén már erősen túl van terhelve. Érdemes a máj természetes méregtelenítő folyamatait elősegíteni, hogy minél előbb kész legyen a szervezetünk a friss vitaminok befogadására és beépítésére.

Az Ayurvéda is azt mondja, hogy előbb jön a leépítés (langhana), vagyis a detox, a méregtelenítés, és aztán következhet a felépítés, feltáplálás (bramhana), a vitaminok és az értékes ásványi anyagok bevitele. Amíg nem tiszta és könnyű a test, addig az extra energiákat sem képes befogadni.

A másik érdekes gondolat az Ayurvédában, hogy minden összetevő, étel egy-egy információ halmazt hordoz magával. Ha egy vitaminkészítményben szintetikusan megtalálunk egy-egy összetevőt, izolálva a természetesen hozzá kapcsolódó anyagoktól, akkor ennek az információnak jelentős részét elveszítjük, és lehet, hogy a szervezet teljesen képtelen lesz a habár nagyobb dózisú, de elszigetelt vitaminok vagy ásványi összetevők, nyomelemek befogadására, asszimilációjára. Éppen ezért az Ayurvéda a vitaminkészítmények fogyasztása helyett a természetes és az alkatunknak megfelelő táplálkozást javasolja, mint a leghatékonyabb módszert a szervezetünk méregtelenítésére, illetve azt követően a feltáplálására, és hosszú távon az egészségünk megőrzésére.

A hagyományos vegetariánus jóga diéta, amely különösen fogyasztó hatású és Vata fokozó (gyökerek, gyümölcsök, magok), ilyenkor tavasszal különösen mindenkinek jót tehet. Nem véletlen az sem, hogy a néphagyományok előírják a böjtöt.

Milyen legyen hát a tavaszi méregtelenítő kúránk? Következzen néhány jótanács, és a bejegyzés végén egy tavaszi májtisztító jóga gyakorlat, amelyet javaslok, hogy legalább 21 napon keresztül végezz annak érdekében, hogy valóban hatékony eredményekre tehess szert.

  1. Kerüld a nehéz ételeket, a húst, az alkoholt, kávét, fekete teákat.
  2. Építsd be a napirendedbe a lágy hatású, de annál hatékonyabb méregtelenítő és májtisztító, valamint az epeműködést segítő teák fogyasztását (pl. csalán, tyúkhúr, ezerjófű, gyermekláncfű, szemvidítófű). Igyál belőlük, vagy ezek keverékéből reggel és este legalább egy-egy csészével. Idd ezeket legalább egy hónapon keresztül. Ez a fokozatos méregtelenítés sokkal kíméletesebb, mint egy hirtelen májtisztítás.
  3. Keresd a napot, napoztasd a bőröd, amikor csak tudod, hogy pótold a D vitamint.
  4. Hetente egy napot böjtölj, vagy legalább egy fél napot, illetve ha úgy érzed, csökkentsd a napi táplálkozást napi 1 vagy 2 alkalomra, a vacsorát akár el is hagyhatod.
  5. Egyél több leveles zöldséget, salátákat, könnyed sajtokat, pirított magvakat. Növeld a nyers ételek arányát az étrendedben.
  6. Végezz szemgyakorlatokat! Gondolj arra, hogy az Ayurvédán kívül hány másik tradicionális rendszer ismeri a szem és a máj kapcsolatát.
  7. Végezz rendszeres és erőteljes testmozgást! Most kerüld a nagyon nyugtató, lassú Kapha jellegű jógagyakorlást, keresd helyette az intenzív órákat.

 

Hajrá jógik! Itt a Tavasz! Legyetek frissek, fiatalosak, egészségesek! Jó gyakorlást!

Megjegyzés a videóhoz: Ezt a gyakorlatsort akkor is használhatod, ha Pitta-Kapha dosha Prakritivel rendelkezel, illetve ha ennek a két doshának a megnövekedését tapasztalod (pl. fáradtság, ingerlékenység, kiütések, nehézkes, lassú emésztés vagy máj- vagy epehólyag elégtelenség esetén).

Namaste

F. Tóth Gabriella © 2014

Chandra Namaskar – Holdüdvözlés

A very intensive back bending series invigorating your whole body and toning your nervous system. / Nagyon intenzív hátrahajló sorozat, amely megerősíti az egész testet és megacélozza az idegrendszert.

From an Ayurvedic point of view, this exercise greatly increases the energies of air, ether and fire. Therefore it is a wonderful practice to balance Kapha dosha, and Kapha dosha symptoms (stuffy nose, too much mucus in the head and chest, sluggishness, depression).
Perfect to complement your Spring detox. / Ayurvédikus szempontból ez a gyakorlat növeli a levegő, éter és a tűz energiáit. Éppen ezért nagyszerű a Kapha dosha kiegyenlítése szempontjából és a Kapha tünetek csökkentésére (bedugult orr, túl sok nyák a fej és a melkas üregeiben, lustaság, depresszió). 
Tökéletes a tavaszi méregtelenítés kiegészítésére.

Vata types should be careful though with Chandra Namaskar, because it activates the nervous system, hence increases Vata. / A Vata típusoknak óvatosnak kell lenniük a Chandra Namaskar gyakorlásával, mivel az erőteljesen aktiválja az idegrendszert és ezzel növeli a Vatát. 

Pitta types should apply soft ujjayi, but still deep and medium speed and not to move too quickly while doing it. Doing it in a competitive and vigorous fashion can imbalance Pitta. / A Pitta típusoknak finomabb, de változatlanul mély és közepesen hosszú légzéssel javasolt végezniuk a CN-t és kerülniük kell a gyors, hirtelen váltásokat. Ha versengően és nagy erőkifejtéssel végzik, az elbillentheti a Pitta egyensúlyát. 

F. Tóth Gabriella © 2014

Mikor van itt az ideje annak, hogy elvégezz egy jógaoktató képzést? Milyen felkészültség kell hozzá?

Eltérőek a vélemények. Vannak iskolák, amelyek már eleve több éves tapasztalatot kérnek, esetleg az oktatóképzésre való jelentkezés feltételéül szabják előzetes kurzusok elvégzését. Ennek lehet némi alapja, nem vitatom, hiszen így már csak az megy a képzésre, aki beletanult az adott iskola, rendszer szellemiségébe és “ki van próbálva”. Már “bizonyított”, hogy hajlandó áldozni időt, energiát, pénzt a tanulás oltárán. Végülis a klasszikus keleti rendszerekben is évekig ment a padlósúrolás, mielőtt az ember a guru mellé ülhetett.

Vannak, akik szerint csak az mehet képzésre, de méginkább utána különösen csak az taníthat, akire valamilyen guru, a mester, a tanára az áldását adta. Megint valahol jogos gondolat, de azt se feledjük, hogy nem könnyű ma egyáltalán igazi mestert találni. Nem rohangálnak mindenfelé megvilágosodott tanítók (bár önjelölt sok van), ugyanakkor meg, aki még nincs azon a szinten, annak az értékítéleteit mindig színezni fogja az egó. Tehát lehet, hogy nem mindig feltétlenül a Te érdekeid szerint fogja szemlélni a szituációt.

Én a jógában mindig ezt tanultam: Önállóság. Ez számomra azt jelenti, hogy az egyes számú legmegbízhatóbb, nekem a legjobbat akaró gurumat kérdezem meg, vagyis a saját belső felső énemet (a jóga nyelvén paramatman), addig legalábbis mindenképpen, amíg nincs egy megvilásodott, külső formát öltő, elérhető fizikai mesterem.

Érdekes, én anno amikor több mint 10 éve elkezdtem jógázni, egyből az alap jóga tanfolyam elvégzése után meghívtak asszisztensnek. Pakolhattam a matracokat, segíthettem az igazításoknál és be kellett mutatnom az ászanákat. Szerették a többiek, amit csináltam és így természetesen merült fel a kérdés, hogy akarok e jönni az oktatóira. Akkor még nem gondoltam, hogy erre vágynék. Szerettem jógázni, segíteni, de valahogy a meditáció, a mélyebb jógagyakorlatok még félelemmel töltöttek el. Mi lesz ha valamit látok meditáció közben? Mindig is nagyon érzékeny voltam és amikor mások beszéltek furcsa élményekről (látomások, fények, hangok), akkor még nem éreztem úgy, hogy én erre kész lennék. Nem is voltam.

7 év kellett ahhoz, hogy végül, amikor már a jóga nem is volt közel sem annyira hangsúlyos az életemben (belül viszont úgy látszik mégis hatott), a karrierváltási dilemmák közepette egyszercsak megszólalt a belső hang. “Menj el Indiába és végezz el egy jóga oktatóit!”. Megszólalt a belső guru. Teljesen egyszerű és valahogy teljesen logikátlan volt akkor ez a javaslat, de mentem vele. Tetszett. Nem tudtam, hogy ez hogyan lesz, de éreztem, hogy ezt kell csinálni.

Indiában olyan elfogadó volt az első mesterem, Bharath Shetty, hogy nem támasztott semmilyen egyéb feltételt. Egyszerűen látta, hogy lelkes vagyok és fizikailag fitt, egészséges, így elfogadott. Tudta, hogy a jó alapanyaghoz már csak a jó tanár kell. Megedzett, kemény volt (bár a későbbi mestereim fényében nem is volt annyira szörnyen szigorú, inkább precíz és következetes) és tudta, hogy a megfelelő munkával tanárt lehet faragni belőlem. Hitt bennem és legfőképpen bízott magában is.

Hit és bizalom. A belső hangod követése. Szerintem ez a legfontosabb alap egy jógaoktató tanfolyamra való jelentkezéskor. Ha azt érzed, most itt kell lenned, ha azt érzed, hogy megtaláltad a számodra szimpatikus embert, akkor menj bátran. Ne habozz. A hezitálás tönkreteszi az embert. Bízz a saját belső hangodban és bízz a tanárodban. Ha ő elfogad, akkor nincs mitől félned. Nem kell kételkedned, hiszen biztos, hogy látja benned a lehetőséget, hogy itt kell lenned most, ezen a tanfolyamon. A jóga oktatói tanfolyamra való jelentkezés nem racionális döntés, ahogy a jóga tanítása sem az, mert az szívügy kell legyen.

Én elfogadó vagyok, hiszen ezt tanultam. Annyit kérek csak, hogy legyen valamennyi jógás múltad, egészséges, fitt tested, bár az az igazság, hogy a döntő szempont szerintem az ember minősége, személyisége. A kémia, hogy mennyire tudunk egymás nyelvén beszélni. Ha túl sok tanfolyamon jártál már, ha itt is voltál jógán, meg ott is, meg minden jóga workshopot meglátogattál, amire csak el lehetett menni, ha minden jóga tanárt kipróbáltál, akit csak ajánlottak, akkor lehet, hogy a végén nagyobb a kavarodás a fejedben, mint annak, aki teljesen tiszta lappal indul.

Ha már vannak meglátásaid, tanulmányaid, akkor természetes, hogy néha meglepő lesz, amit mondok. Ez volt Bharatnál is. De a berzenkedésről hamar érdemes leszokni, mert megnehezíti a tanulási folyamatot. Ha nem tudsz teljesen tiszta, gyermeki befogadással valami újat tanulni, akkor nem vagy kész egy jógaoktatói tanfolyamra. Legalábbis nem az én jóga képzésemre. Nálam az a legfontosabb, hogy megtanulj gondolkodni, értelmezni, elemezni. Nem hinni, hanem tudni. Hányszor találkozok azzal, hogy de az xy. Jógatanár szerint így van, meg úgy van. És szerinted hogy van? Szerinted miért mondja? Szerinted igaza van? Neked logikus a magyarázata, vagy csak szajkózod valaki más véleményét dogmatikusan?

 

Összefoglalva, szerintem akkor vagy kész egy jógaoktató képzésre, ha:

  • fizikailag fitt vagy és egészséges,
  • képes vagy felvállalni a kemény munkát,
  • el tudod engedni mindazt, amit eddig tanultál,
  • nem dogmákban gondolkodsz, hanem szeretnél valóban elemző intelligenciával hozzáállni a jóga témáihoz (buddhi),
  • ha munkál benned a kíváncsiság és érteni akarod, hogy mit, miért csinálunk,
  • ha elszánt vagy és kész arra, hogy ugorj egy szintet,
  • ha nem ijedsz meg az újdonságoktól, hanem a félelmedet fel tudod váltani kíváncsiságra,
  • és ha kész vagy arra, hogy elköteleződj a tanárod mellett, a tanulás mellett és tudod tisztelni a jóga oktatódat és bízol benne, hogy a legjobbat fogja kihozni belőled. 

F. Tóth Gabriella © 2014

Betegség, egészség, Ayurvéda, karma

A betegségről nem tehet az ember. A betegséget nem választjuk magunknak. A betegség előre nem látható, rajtam kívülálló dolog, éppen ezért nem tehetek róla. Nem tudom befolyásolni, és nincs felette hatalmam.

Tévedés! 

A betegség a legjobb lakmuszpapírja a lelkednek! Hogy éppen hol tartasz, hogy mi az, ami nincs benned összhangban. A betegséget igenis tudod befolyásolni, hisz elsősorban Te hívod meg az életedbe. De ahogy meghívtad a betegséget, ugyanígy el is tudod kerülni, ellen tudsz neki állni.

 

Nézzük mit mond erről az Ayurvéda?

Az Ayurvéda értelmében a betegség rogya, az egészség arogya, a betegésg hiánya, szabadság a betegségtől. A legösszefoglalóbb szó az egészség fogalmára az Ayurvédában pedig a Swastha. Swa, mint én. Az énben való megalapozottság, ezt jelenti a szó. Megállapodottság, stabilitás az Énben, az egóban, az Ahamkara-ban. Igen, az egó! Nem kell mindig püfölni azt a szegény egót, sőt eldobni sem kell ész nélkül. Gondolj azokra a sápatag, élettelen, száraz spiri emberekre, akik eldobták maguktól az anyagi örömöket (gondolják) és közben a nagy lemondásban az egészségük szenved csorbát. Elfogynak, lebetegednek, lesoványodnak, vagy éppen elhíznak és se anyagilag, se fizikailag nem állnak két lábbal a földön. Ez lenne a nagy szabadság, a moksha? Minden bizonnyal nem.

Az Ahamkara az a “helytartó”, aki tudatosítja, hogy mi az enyém, melyik az én sejtem és melyik a betolakodó. Az ilyen egészséges ego, én-tudat, maga-biztosság (persze, hogy nem az arroganciára gondolok) egészséget szül. Természetes biológiai törvényszerűség, hogy az emberi szervezet a számára idegen dolgokat kilöki, a saját anyagát pedig megtartja, táplálja és növeli, ha pedig elfáradt, akkor megfelelő módon kiválasztja (pl. elhalt sejtek).

A young asian girl with a thermometer  not feeling very well.Nem kell elhinni semmit. Próbáld ki! Csak figyeld meg magadat, vagy a gyerekedet. Ha jön a dolgozat az iskolában, akkor sokkal könnyebben belázasodik. Vagy éppen fordítva, ha készülsz a dokihoz valamilyen panasszal, akkor a rendelőben a váróteremben valahogy csodálatos módon van, hogy minden tüneted, a betegség egy szempillantás alatt elmúlik. “Ó, már nem is fáj!”

Ha éppen döglődsz, influenzával, orrfújással, fejfájással vagy bármi enyhébb betegséggel küzdesz, de valahogy megtalál egy inspiráló gondolat, valami izgalmas történik, akkor egyből fel tudsz pattani “Visszatért az erőm!”, “Ó, semmiség, már meg se kottyan!”, “Ebcsont beforr!”, “Ugyan már, szúnyogcsípés!” és máris lendülsz tovább és teszed a dolgodat.

Az immunitásod állapota is attól függ, hogy mennyire vagy egyensúlyban. Én is nap mint nap a négyeshatoson közlekedek, szóval rendesen tesztelve van az immunrendszerem, de mégis hogy van, hogy én nem vagyok beteg sose? Pedig nem is szedek külön semmilyen csoda vitaminkészítményt?

Egyszerűen az van srácok, hogy nem engedem meg magamnak. Sokkal több feladatom és tervem van annál, mintsem, hogy megengedjem magamnak a döglődés és a betegség gondolatát. Ha valami elváltozás indul bennem, akkor rögtön megkeresem, hogy milyen gondolat, milyen belső párbeszéd gyengített meg az utóbbi időben és láss csodát, a helyes gondolatokkal egy-két nap alatt helyreteszem magam.

Az Ayurvéda szerint az elsődleges védelmi rendszereink a bőr, a bél és az aura. Ez a három adja meg az immunrendszer, a Bala vagy Ojas ellenállóképességét. Mint a legkülső ezek közül talán a legfontosabb pont az aura. Ó, jajj, na itt vesztesz el Gabi, mert ebben én nem hiszek.

Hát ki kérte, hogy higgy? Ne tedd! Inkább tapasztalj!

beteg gondolatFigyeld meg, hogy amikor legközelebb megjelenik az irdatlan jó energiájú kéregető a négyeshatos imádott villamoson, akkor hogyan reagálsz. Rögtön feszengsz, hogy jaj, már megint és hogyan utasítsam vissza, vagy begurulsz, vagy sikerül e nem reagálnod és valóban láthatatlannak maradni. Hogy a fenébe tudnád megúszni, hogy ne érjen hozzád a tömegben a mocskos ruhájával. Ezek az érzelmek mind megjelennek az aurádban, és ha ügyes vagy, ha tudatos maradsz, akkor figyeld meg, hogy minden különösebb jelenet nélkül fog téged “ugrani” a bossszantó figura. Ha viszont befeszülsz, akkor tuti, hogy beléd fog kötni. Az arcodba fújja beteg lehelletét és nem tágít onnét (tényleg mintha egy tudatos behatoló, egy igazi kór-okozó lenne), pontosan addig, amíg el nem kapod a nyavalyáit. No pont itt van szó az aurád védő erejéről.

De ez igaz nemcsak kifele, de befele is. Nem akarsz igazán elmenni valahova, fáradtnak érzed magad és kell egy kibújó. Hát jelents beteget! Nem lehet vele vitatkozni, hiszen ugye arról nem tehetsz.

A minap a szellemi mesterem és példaképem, Haich Erzsébet könyvét olvasgattam (Self-Healing, Yoga and Destiny). Ő még nálam is tovább megy. Azt mondja, hogy a karmánk, a sorsunk a jellemünk függvénye. Minden a karakterünk, a jellemünk természetének a leképeződése, még a betegség és a baleseteink is. Amikor beütöd a könyöködet, akkor valamiért tudat alatt éppen megbüntetted magadat. És ha “véletlenül” elesel ott, ahol addig minden nap gond nélkül jártál el, akkor is az önbüntetés esete forog fenn. A tudatos ember nem fél szerinte a balesetektől sem, mert jellemének formálásával, jellemének tisztításával és megedzésével egyre inkább irányítja sorsa alakulását

Ezt már én is megéltem. Amikor először készültem Indiába, akkor még éppen csak, hogy egy-két hónapja gyógyultam meg az IBS-ből (amit naná, hogy magamnak csináltam). Akkor többen aggódtak, hogy ilyen gyenge szervezettel hogyan fogom bírni a strapát. Nem oltattam be magam semmi ellen, hat hónapra semmilyen biztosítást nem kötöttem és az aggódó felvetésekre mindig csak azzal válaszoltam: “Nem azért megyek Indiába, hogy beteg legyek. Azért megyek, mert tanulni és erősödni szeretnék.” Az elhatározásom meghozta a gyümölcsét. A kényes gyomrom ellenére semmi bajom nem volt, azt az egy esetet leszámítva, amikor dühösen (figyeld megint az érzelmi kilengést és hatását!) kergettem egy darazsat, aki végül egy teljesen más alkalommal lesben állva megcsípett (karma – baleset) és aztán jól begyulladt a seb helye és végül mivel már az ujjam levágásával fenyegett a helyi orvos, bevettem az antibiotikumot, no és erre jó beteg lettem. Látod, hogyan működik?

Amikor van feladatod, amikor biztos vagy abban, hogy mit akarsz csinálni és miért, amikor a céltudatos elhatározás vezet, különösen amikor azon dolgozol, hogy megedzd a lelked és nemesítsd a személyiségedet, akkor nem állhat utadba betegség, baleset.

Swastha – légy biztos, megalapozott önmagadban és megéled a teljes testi-lelki egész-séget.

 

F. Tóth Gabriella © 2014

károlyi kert

Önállóság, szabadság – Kaivalya, moksha

A múltkori, az elköteleződésről szóló blogra sok visszajelzést kaptam. Az egyik ismerős azt vetette fel, hogy sokszor nem az embereken múlik az elköteleződésre való képesség, hiszen, mondjuk ki bátran “nem szabadok”, kötik őket a családi, munkahelyi kötöttségek, szerepek, kötelességek. És hogy olyan nehéz jó és hiteles jógatanárt találni, és még akkor is ha megvan, akkor is ezek miatt a körülmények miatt nehéz elköteleződni. A felvetés elgondolkodtatott és még jobban segített letisztítani a szemléletemet. Köszönöm!

Egy fontos dolgot értsetek meg. Én is ebből jövök. Éveken át a munka mellett próbáltam élni az életemet. Ugyan volt anyagi stabilitás és egzisztencia, de a munka után kezdődött az élet. Vagyis 9-től 6-ig, 7-ig dolgoztam, ez volt kb. a törzsidőm és még utána jöttek az egyéb hobbijaim (táncórák, rajzolás, coaching tanfolyam, jóga stb.), amelyek segítettek életben tartani. Én is átmentem ezen a dilemmán. Tudom, hogy nem könnyű, pláne ha még ehhez jön a család is meg a gyerek, meg a férjed.

Pont ezért tűztem a zászlómra az önnállóságot. Én úgy szeretnék nektek jógát tanítani, hogy azt valóban magatokkal tudjátok vinni. Hogy ne legyetek még hozzám sem kötve. Ne függj tőlem se, hogy csak akkor gyakorolsz, ha eljössz hozzám egy-egy órára. A jóga nem egy edzés, ahova “lejárunk”. Ha így csinálom, ha függővé teszlek, akkor az fekete mágia és senkinek sem használ. Ezért kérek elköteleződést. Nem hozzám, a gyakorláshoz. Azt a szándékot, hogy az elején legalább egy hónapra szabaddá teszed magad a megadott időben és eljössz. Tanulunk, együtt. Ha ez nincs meg, akkor esélyem sincs neked átadni azt a lendületet, azokat az alapokat, amiken el tudsz indulni. Indiában napi gyakorlás mellett kérnek egy hónap elköteleződést. Én csak heti kétszer. Még ez is nagyon kevés, de tisztában vagyok vele, hogy már ezt megoldani is nagy vállalás sokaknál és szerintem ha valamit akarunk, akkor egy hónap nem a világ vége, pláne nem heti kétszer. De gondolj bele, belejössz egy hónapon át! Mondjuk a heti kettő alkalom feltételezi, hogy a két találkozás között is foglalkozol a tanultakkal, legalább nézegeted a sort és fejben jógázol. Azt is ér! De még mennyire. Néha átnézed az ászanák sorrendjét, napközben egy kicsit, amikor eszedbe jut Ujjayi lélegzel. Aztán ha van egy alapod, és egyre önnállóbban tudsz otthon egyedül is gyakorolni, akkor utána akkor jössz vissza, amikor csak szükségét érzed. Én itt vagyok és ha kell segítség mondom. Nem tartok vissza semmilyen tudást. Adom neked, amire éppen szükséged van. De ne függj tőlem és senkitől. Tanuld meg hogyan kell egyedül csinálni. Akkor beszélünk jógáról.

A csoport kell és nagyon jó, de csak az elején. A tanár is kell, nem is akármilyen, de van egy pont, egy szint, ami után senki sem segíthet, sőt nem is tud segíteni. Egyedül kell megoldanod, egyedül kell szintet lépned. Egyedül születsz és egyedül fogsz meghalni is. Sorry, de ez az igazság. Az élet legnehezebb pillanataiban is egyedül vagy. És ez nagyon nehéz. Vagy éppen hogy ez az egyedüllét a legnagyobb lehetőség.

Amikor egyedül vagy, esélyt kapsz az önállóságra. A valódi szabadságra. Arra, hogy amikor már senki nincs melletted, és senki külső visszajelzésére, véleményére nem tudsz számítani, akkor megtapasztalhatod a saját lelked bölcsességét. Olyan ez, mint a reflexek. Senki nem tanulja, hogy hogyan kell vészhelyzetben reagálni. Mégis, amikor egy olyan helyzetbe kerülsz, akkor a tested automatikusan reagál. Bekapcsol a testi intelligenciád. Ezt már ismerjük. Főleg akro jógán remekül lehet hasznosítani, hiszen sokszor van olyan helyzet, hogy az ember már ésszel fel sem fogja melyik testrésze merre áll, mégis a végén pont arra mozdul, amerre kell.

Akkor miért ne lehetne bízni a lelkünk intelligenciájában? Gondolj arra, amikor nagyon egyedül vagy, akkor születnek meg a legőszintébb gondolatok és elhatározások. Akkor van lehetőség arra, hogy találkozz azzal a bizonyos belső hanggal, aki segít és súg. Akkor is, amikor senki másra nem számíthatsz.

károlyi kert

Fotó: Szabó Judit: Károlyi-kert, forrás: maimanohaz.blog.hu

A jógi önálló. Nem függ és nem számít senkire és semmire. Éppen ezért teljesen szabad. A minap amikor esett a hó és olyan furcsa hangulat szállt a városra, este szürkületkor a Károlyi kertnél sétáltam. Teljesen üres volt a park, csöndes, elhagyatott. Olyan volt mint egy mese. “Kaivalya” súgta a belső hang. “Kaivalya” vagyis egyedülvalóság. Ez a jóga szútrák utolsó fejezetének a címe. Teljes egyedüllét, ahol nincs semmilyen érzelem, se jó, se rossz, csak a létezés. Kaivalya, önállóság, amikor önmagadban elég vagy, magadnak, te vagy a Minden. Nem vársz semmit és senkire nincs szükség. Ez a legnagyobb szabadság, moksha, felszabadulás az emberi szenvedés kötelékéből. Hiszen önmagadban is jól vagy, megvagy, egyáltalán VAGY és ha jönnek melléd mások, azokat csak elfogadod úgy, ahogy vannak. Sőt, ha nincsenek vagy elmennek, akkor sem szenvedsz a ragaszkodás, kötődés és az azok elvesztése feletti düh, harag és kétségbeesés miatt. Valóban szabad vagy.

Ha adsz magadnak időt, esélyt az elköteleződésre, a tanulás és a tudás melletti kitartásra, adsz magadnak egy keretet a továbbhaladáshoz, akkor kapsz egy esélyt a teljes szabadságra. Légy önálló, tanuld meg, hogyan jógázol egyedül, tanuld meg figyelni magadat. A legnagyobb szabadság az, ha bárhol és bármikor kigördítheted a szőnyegedet. Sőt, még szőnyegre sincs szükség, hiszen a jóga a lélekben történik. Elég hozzá egyetlen lélegzet. Csoportban még senki sem világosodott meg. Kaivalya.

 

F. Tóth Gabriella © 2014

Elköteleződés – Tapas

Ettől a szótól mindenki fázik. “Nem, én szabad akarok lenni!”, “Nem, engem ne korlátozzon senki!”, “Nem, én úgy akarom csinálni, hogy bármikor tudjak változtatni.”im-a-quitter

Ilyen és hasonló mondatok tolulnak az elmébe, amint meghallja ezt a szót. A szabadság korát éljük, mindenki azt mond, gondol és csinál, amit akar. Miért kellene elköteleződni?

Manapság senki sem akar elköteleződni. Fehér hazugságokkal bástyázzuk inkább körbe magunkat egy állásinterjún, vagy egy kapcsolatban, amikor a szándékunk komolyságáról kérdeznek. Vagy kibújunk ügyes frázisokkal a direkt kérdések elől vagy fenntartunk egy látszatot, hogy talán igen, talán veled vagyok, talán kitartok itt ennél a cégnél, talán hűséges maradok, de belül végüg őrizzük a magunk kis féltve őrzött függetlenségét. (Mintha egyébként az elköteleződéssel sérülne a függetlenségünk…na ez is megérne egy misét.) Persze nem hibáztatok senkit, az egész világból ma ez árad. Állandó bizonytalanság és kiszámíthatatlanság. Persze, hogy mindenki próbálja védeni a saját maga kis érdekeit, a belső bástyáit és őrizni a kincseskamrát.

Aztán nézzük meg hogy alakul körülöttünk a világ. Emberek egyik napról a másikra felmondanak a munkahelyükön, egyik napról a másikra felbontanak egy kapcsolatot, mert a titkos listán, amiről mi nem is tudtunk talán kipipáltuk náluk az utolsó pontot. Nem jönnek többet a jógaórára, mert valami nem úgy működik, valami nehézségbe ütköztek, már nem úgy történnek a dolgok, ahogy ők szeretnék. Nincs kedvük szenvedni, a nehézséggel megküzdeni, hisz van elég bajuk a jógaórán kívül is.

A jóga egyik fontos tétele a tapas, vagyis önfegyelem. A szónak számos értelme van, ezek között szerepel még az aszkétizmus is. Számomra a legkedvesebb jelentés a szótőre visszavezetett tap pat, vagyis “hőt alkalmazni”. A hő hatására valami kiég, valami gyökeresen megváltozik. Az agyagból porcelán lesz, amire festeni lehet. A nagy nyomástól a szénből is gyémánt lesz. Az átalakulást nem lehet megúszni energia és időbefektetés nélkül. Nem lehet megúszni kellemetlen pillanatok és “na most hagyom abba” érzetek nélkül. De, aki kitart, annak a jutalma, ahogy a jóga fogalmaz egy olyan test, amely tűzből van és olyan ellenálló, hogy nem fog rajta sem a betegség, sem a halál.

“Azok, akik elnyerték a jóga tűz formálta testét, többé nem szenvednek betegségtől, vénségtől vagy haláltól.” (Shvetasvatara Upanishad II.12.)

body of fire

Ezt mindenki szeretné. Te is, nem? De kész vagy e megtenni az oda vezető utat? Kész vagy e döntést hozni?

Tapas. Kitartás, állóképesség, elköteleződés. Ezek nélkül nem lehet haladni a jógában. Érteni ezt könnyű, csinálni nem könnyű. Szerintem a jóga, ami nálam, hogy világos legyen, nem heti néhányszori aktív testmozgást és légzést, meg spiri frázisokat jelent, hanem azt, hogy emberi kiteljesedés, a bennünk rejlő lehetőségek teljes megvalósítása, tehát a jóga azzal indul, hogy hozol egy döntést. Igen. Legyen. Ezentúl csinálom, tapasz-talok. Tapas, vagyis kitartással csinálom, amit csinálok. Elszántan, tántoríthatatlanul.

Ilyen értelemben lehet bármi jóga, amivel eggyé válsz teljesen, és amiben úgy érzed önmagad vagy. Jóga lehet tehát, ha kemény munkával valami újat tanulsz, jóga lehet, ha karrierváltásba kezdesz és kitűzöd célul, hogy megtalálod, és azt fogod tenni, ami a Te személyes küldetésed. Jóga lehet az is, hogy most anyaként feloldódsz a gyereked iránti odaadásban. Jóga lehet az is, hogy teszel másokért, egy ügyért, véghezviszed a személyes küldetésedet, hogy jobb legyen körülötted a világ. Akinek van missziója, azt nem kell többé megmenteni. Az nincs többé elveszve.

Inspirálóak az ilyen emberek. A nagy művészek, zenészek, színészek, híres emberek, a Ted előadók. Az eredményeik vonzóak, a kitartásuk tiszteletreméltó, mégis, tudnak annyira motiválni, hogy összeszedd magadban is a kellő elszántságot?

Ha jógázni akarsz, akkor csak úgy érdemes, hogy választasz magadnak egy tanárt és annál egy jó ideig kitartasz. Akkor is, ha nem mindig úgy történnek a dolgok, ahogy te szeretnéd vagy ahogy elvárnád. Ha bevállaltad, ha döntöttél, akkor tapasz-talj. Legalább egy néhány hónapig. Ne váltogasd a tanárokat, stílusokat, úgy nem mész semmire sem. A jó munkához idő kell. A koca jóga szerintem semmire sem jó. A tapasztalás magában foglalja a jó és a kevésbé jó élményeket.

Sticking out tongue

Gondolj arra, hogy a gyerek is néha elviselhetetlenül rossz a szülő számára, de a szülő mégse dobja ki. Te is lehetsz szörnyen elviselhetetlen a tanárod számára a lustaságoddal, az értetlenségeddel, a figyelmetlenségeddel, a sok beszéddel. De ő, ha igazi és szeretettel dolgozik veled, akkor nem fog kidobni. Végignézi, hogy hogyan tudatosodik a tested, hogy hogyan fejlődik a tudatod, hogyan leszel egyre kifinomultabb az ászanáidban, hogyan talál meg egyre természetesebben a meditatív helyzet. Ez egy folyamat. Ehhez türelem kell és kitartás, elszántság, tapasz mindkét oldalról.

Ha egy olyan tanárt találsz, aki érdekes, izgalmas, megbízható a számodra, akkor merd letenni mellette a voksodat. Merj elköteleződni. Hisz ő is elköteleződik melletted. Mindig ott lesz, hogy tanítson, mindig adja neked az idejét és a figyelmét. Az igazi tanár nem fog mindig a kedvedben járni, nem fog mindig olyan dolgokat csináltatni veled, amihez kedved van. Így nem lenne értelme a tanulásnak. Így nem adna neked lehetőséget a súrlódásra, a tűz csiholására, a fejlődésre.

shifu kick panda

Nekem ilyen tanáraim voltak. Nem kíméltek. Néha legszívesebben elfutottam volna, de mindig ott maradtam. Akkor is ha kemények voltak, vagy nem értettem egyet velük. Mindig azt, amire szerződtünk, azt az időtartamot letöltöttem mellettük. Én ilyen vagyok, ha valamit elkezdek, azt végigcsinálom. Ilyen vagyok veletek is. Aki jön, azzal maradok. Aki tapasz-talta mellettem az átalakulást az tudja, mit kapott itt. Maradok, de ezentúl csak azzal, aki kitart és kész tanulni.

A kérdés csak ennyi: Jössz velem?

 

F. Tóth Gabriella © 2014

 

 

mantra breast cancer

Mellrák és jóga – Kati inspiráló története

Egyik nap egy izgatott női hang hívott fel. Katinál mellrákot diagnosztizáltak és szeretett volna tőlem jóga és ayurvéda tanácsokat kapni. Emlékszem, az első dolog, ami eszembe jutott az OM Trayambakam kezdetű Mahamrityunjaya mantra volt.

 Este beszélgettünk, és miután letettem a telefont, onnantól kezdve lefekvésig a fejemben zúgott a mantra. Aztán az éjszaka közepén is ez a mantra ébresztett fel. Furcsa érzésem volt. Az egész mellkasom meg akart nyílni, olyan volt mintha egy nagyobb erő akarna belépni. Megijedtem.

Az egész feladat ijesztő volt elsőre. Hogyan tudnék én segíteni egy ilyen nehéz helyzetben? De úgy döntöttem, ha megtalált a feladat, akkor biztosan kész kell legyek rá. Katival tisztáztuk, hogy én nem tudom meggyógyítani, maximum segíthetem a lélek szintjén a gyógyulási folyamatát.

Megcsináltam az egyéni sort és azt begyakoroltuk együtt. Aztán vártam, hogy mi lesz az eredmény.

Kati nemrég ismét megkeresett. Elmesélte, hogy mi történt vele azóta, és hogy hogyan ment át a kemoterápián. Olvasva a sorait úgy gondoltam, érdemes lenne megosztani a történetét másokkal is. Nekem nagyon inspiráló volt. Kati írását most azzal a közös szándékkal osztjuk meg veletek, hogy az segítsen másoknak is példát adni. Fogadjátok szeretettel!

És még egy gondolat. A Mahamritjunjaya mantra lényege a halálon és a betegségen való felülemelkedés.

oṁ tryambakaṁ yajāmahe sugandhiṁ puṣṭi-vardhanaṁurvārukam-iva bandhanān mṛtyormukṣīya māmṛtāt

Om, imádjuk Shivát, a háromszemű urat, aki jó illatú és aki táplálja és gyógyítja az összes létezőt. Ahogy az érett uborkát elválasztják a szárától, úgy szabadítson meg bennünket  a haláltól az örökkévalóságra.

Kati a szemébe nézett ennek az erőnek és megvívta a maga harcát. Om Namah Shivaya!

Régen úgy gondoltam, hogy a jóga a nyugdíjasok mozgásformája. Sem a mentális, sem a spirituális oldala nem érdekelt. Versenyszerűen úsztam, futottam, táncoltam 12 éven keresztül. A versenysport befejezése után is a dinamikus mozgásoknál maradtam és 46 éves koromig elkerült a jóga.

Aztán 2011nyarán elmentünk Horvátországba egy sporttáborba, ahol a napi 3 edzés egyike Body Art óra volt. Megtetszett és attól kezdve itthon is eljárogattam Body Art-ra. 2012 elején elmaradt az óra és hirtelen egy jóga órán találtam magam. Gondoltam, hogy csak kibírom unatkozás nélkül, legfeljebb óra után futok még egy kicsit, hogy kellően elfáradjak, de erre nem került sor. Meglepődtem, hogy semmi hiányérzet nem maradt bennem, sőt úgy éreztem, hogy valami ismeretlen pluszt is kaptam az első hatha jóga órától. Igaz, a savasana egyáltalán nem ment és sokáig az egyik legnehezebb póznak tartottam.

Mivel kedvelem a változatosságot, hamarosan többféle jóga stílust is kipróbáltam: jártam hatha, vinyasa, bikram, barkan, ashtanga órákra. Egyre jobban megismertem a testemet. Bár továbbra sem vagyok laza, mégis sokat fejlődtem és látom, hogy gyakorlással sok mindent elérhetek. Egy idő után már az sem tűnt lehetetlennek, hogy lecsendesítsem az elmémet ( régen ezt olyan semmirevaló zöldségnek tartottam) és ezáltal az intuícióm is sokat fejlődött. Most sem tudom, hogy milyen módon működik a jóga, de számomra az a fontos, hogy működik.

Idén nyáron kiderült, hogy mellrákom van. Azt tudtam, hogy a jógával áttértem a jó útra, de valószínűleg a 9 év gyásszal már a jóga elkezdése előtt kialakítottam magamban a betegséget. Azt gondoltam, hogy változtatnom kell egy kicsit a jóga gyakorlásomon is. Keresgéltem a neten és rátaláltam F.Tóth Gabira. Megtetszett a stílusa, az ayurvedikus szemlélete és felkerestem. Miután átbeszéltük a szokásaimat és a problémáimat, Gabi összeállított számomra egy jógasort és ayurvedikus étrendet. A jógasort együtt begyakoroltuk.Az étrend alapján próbáltam ( több-kevesebb sikerrel) a számomra kedvező alapanyagokat előnyben részesíteni. Mivel gyerekkori barátom ( orvos-természetgyógyász és 20 éve foglalkozik rákos betegek alternatív kezelésével) is szigorúan eltiltott a húsok fogyasztásától, ezért egy időre fel kellett hagynom húsevéssel. Mivel nem vagyok vegetáriánus, nem mindig megy ez könnyen. Szerencsére halat ehetek és ahol élek, rendkívül nagy a választék tengeri halakból.

Aztán elkezdődött a kemoterápiás kezelésem. A kezeléseket nagyon jól toleráltam, mivel általában csak fél napig voltam rosszul a kezelés mellékhatásaként. A kezelések közötti időben pedig jógáztam, túráztam. Hetente legalább 5 alkalommal jógáztam, átlagban 4x a Gabi által összeállított sorozatot és legalább hetente egyszer valami teljesen más sorozatot (pl. Prana Vashya, vinyasa flow). Ha idegesebb voltam, akkor mindig egyensúlyozós sorozatot végeztem, mert ha az ember azért küzd, hogy el ne essen, akkor az agya nem tud elkalandozni …

Mivel a köztes ellenőrzések nagy javulást mutattak, a 4. kezelés után elküldtek ellenőrző PET CT-re. A szinte hihetetlenül jó leletemet véres kardként hordozták körbe az onkológiai klinikán és az orvosok fél órán keresztül faggattak, hogy milyen kiegészítő dolgokat szedtem és csináltam. :) 3 hete levették a mellemet és kivették a nyirokcsomókat a hónom alól ( bár már sem a mammográfia, sem a PET CT nem mutatott eltérést). Az altatáshoz nem találtak jó vénát és amikor vagy fél órája próbálkoztak, az altató orvos megkért, hogy segítsek valahogy. Lehet, hogy nem pont erre gondolt, de én elkezdtem magamban énekelni a Gabi által javasolt mantrát és mire másodszor belekezdtem, sikerült egy alkalmas eret találniuk.

Kati egyensúly

Már a műtét utáni napon jógáztam a kórházban. Ekkor még egy icipicit kisebb volt a mozgásterem a műtött oldalon, mint a másikon. A többi beteg is életre kapott, amikor látták, hogy a kórteremben jógázom és szerintem egy kicsit hozzájárultam a gyorsabb felépülésükhöz. Azt mondták, hogy úgy érzik, hogy nagy energiákat mozgatok ( pedig semmi különlegeset nem csináltam, csak egyszerűen jógáztam). Az egyik esti viziten meg azt mondta az ápolónő a dokiknak az ágyamnál: Ő pedig fél órát jógázott és a műtéti oldalon felemelte a feje fölé a lábát :) ( Persze, ez csak egy íj póz volt :) ) 2 héttel a műtét után meg tudtam csinálni a Prana Vashya sorozatot a Halasana kivételével (ez a póz egyelőre nyomja a sebemet, de gondolom, 2 hét után ez még természetes).

Kati 1

A képek ekkor készültek.

Járom az utam, nem tudom, hogy mennyire lesz még göröngyös, de eddig sokkal simább volt, mint gondoltam. Remélem, a jövőben is így marad.”

Görög Kati

Köszönet Görög Katinak az őszinteségéért és a képekért!

F. Tóth Gabriella, Görög Kati © 2013

Medencenyitás és csípőnyitás a jógában– Hogy is van ez?

A hatha jóga szimbóluma a yoga mudrasana, vagyis a jóga tartás póz és a padmasana, vagyis lótusz.

yoga mudrasana

Már ezek a testtartások is jelzik, hogy a hatha jóga gerincét adják az olyan testhelyzetek, amelyek a medence nyitottságára építenek.

Míg keleten sokan felnőttként is rengeteget guggolnak, a nyugati ember ül a széken, az autójában így kezdőknek a jóga órán az egyik legnagyobb kihívás lesz a medencenyitás.

 

csípőnyitás jóga

Sokszor elhangzik, hogy a medencenyitás segíti az érzelmi elengedést. Igen, de azért ne az legyen az “elengedő” sírás és kiborulás oka, hogy belehalsz a fájdalomba, mert beleerőltetted magad, vagy belenyomtak a pózba. Legyen a gyakorlásod anatómiailag helyes és türelmes.

 

A mai cikkből kiderül, hogy egyáltalán mit is jelent anatómiai értelemben a medencenyitás vagy csípőnyitás a jógában, és kiderül az is, hol és mennyire fájhat a gyakorlás?

 

Elöljáróban nézzük is meg, mi az hogy medence és mit kell és lehet rajta nyitni?

A medence maga a legnagyobb csont a testben, így elsőre elég statikusnak tűnik. Mit lehet hát akkor azon nyújtani és egyáltalán miért kellene bármit is kinyitni rajta? Nem jó, ha úgy van stabilan ahogy van?

A csípő mozgását az ízületek segítik. Három ízület is kapcsolódik hozzá:

hip full

  • a csípőízület a combcsont és a medencecsont találkozásánál,
  • a sacroiliacalis ízület (SI) a keresztcsont (sacrum) és a medence (ilium) találkozásánál, és
  • a szeméremízület (symphysis pubis) a szeméremcsontok (os pubis) találkozásánál.

 

 

 

Az ízületeknél mindig két szempontot kell figyelni: az egyik a stabilitás, a másik a mobilitás. Az ízületek inkább a mobilitást segítik, hiszen összekötő kapcsot jelentenek két csont között, amelyek így egymáshoz képest egy adott mozgástérben elmozdulhatnak. Az ízületnek azonban stabilitásra is szüksége van, különben szó szerint “nyiklés-nyaklás” lenne a túl nagy mozgékonyságuk eredménye.

Minden ízületnek van egy anatómiai hozzávetőleges mobilitási területe, vagy mozgástere. Ezeket százalékosan szokták megadni. Az ízület stabilitását és mobilitását három dolog befolyásolja:

  1. a csontok formája, ami megadja az ízület alakját és megszabja a mozgás határait,
  2. az ízület járulékos elemei (szalagok, porcok, extra porcos elemek mint pl. a labrum vagy a meniscus), és
  3. a támogató izomzat állapota.

 

Nézzük meg, hogy ezek alapján milyen mozgásokról beszélhetünk a csípőnél?

A lehetséges mozgások a következők:

  • a combcsont mozgása oldalirányba a medencéhez képest (adductio – közelítés, abductio – távolítás), vagyis, hogy mennyire tudod kinyitni, egymástól távolítani vagy összehúzni a combokat
  • a comb helyzete a medencéhez képest (extensio, flexio), vagyis, hogy mennyire tudod a combot közel húzni bizonyos pózokban a mellkas irányába, vagy éppen mennyire tudod távolítani kinyújtva a csípőt. Ilyen mozdulat például a leülés, vagy a fellállás, az előbbi a csípő flexiója, a másik az extensiója
  • a combcsont körbeforgatása az ízvápa mentén (csípőkörzés, rotáció), combok kifele és befele forgatása
  • a sacrum vagyis a keresztcsont mozgékonysága a medencéhez képest
  • szeméremízület mozgása.

Az utóbbi kettőnél nagyon szoros ízületekről van szó, a legutolsó jellemzően csak szüléskor tud megnyílni, az SI ízület pedig max. 5-10 fokos mozgást enged, de könnyen össze is csontosodhat. Az egy külön blog témája lehet, hogy ez miért is fontos a jóga szempontjából, de erre most itt nem fogok kitérni.

A lényeg tehát hogy amikor csípőnyitásról beszélünk, akkor a következő kérdés merül fel:

Hogyan tudjuk javítani a csípőnek az előbb említett mozgásai közül különösen az abductio-t, a flexio-t és rotációt úgy, hogy közben a mozgástér teljes tartományát kihasználjuk, de az ízület stabilitását is megtartjuk, nem gyengítve az ízületet támogató rendszereket?

A lényeg, hogy a mobilitás nem mehet az ízület, a porcok és a szalagok rovására, hiszen ezek regenerálódási képessége igen alacsony.

Akkor honnan tudunk “csípőt nyitni”?

Egyetlen egy ésszerű megoldás mutatkozik, a mozgásokat támogató izomzat (agonisták) erősítése, és a mozgást akadályozó ellentétes hatású izmok (antagonisták) kilazítása és tudatos nyújtása. A hatha jóga alapja, hogy a csontok erejét használja és az izmok nyújtását fokozza, de mindezt az ízületek és a szalagok kímélése mellett. Így lesz a testtartás “kényelmes és stabil” (sthiram sukham asanam).

Mi az, ami biztos, hogy nem használ?

A fentiek értelmében minden olyan drasztikus megoldás, amikor bele erőlteted magadat egy pózba, lenyomva például a térdet lótuszban, vagy kilégzéssel bele erőszakolva magad a nyújtásba (pl. paschimottanasana) veszélyt jelent az ízület és a szalagok szempontjából.

Az sem helyes, ha kemény igazítást alkalmazunk pont a csípőízületnél nyomás, vagy akár (kimondani is szörnyű) a csípőre való ráállás, rátolás formájában.

Túlzottan hosszan (zsibbadásig, akár hosszú perceken keresztül) sem érdemes tartani a klasszikus csípőnyitó pózokat, mivel ilyenkor egy idő után az izmok a “becsukódó bicska hatásnak” köszönhetően elernyednek, elfáradnak és a terhelés ezek után teljesen az ízületekre, és a szalagokra kerül. Ilyenkor utána olyan érzés, mintha összevertek volna bennünket. Fájhat az ízület környéke és még napokig megérezzük a remek csípőnyitást (főleg a combcsont tetejénél és a térdnél). Hát ezek után persze, hogy lesz sírás és fogcsikorgatás, de én nem kívánok ilyen “érzelmi elengedést” senkinek.

Hol érezzük akkor a nyújtást? Mi az anatómiailag helyes csípőnyitás mértéke?

A nyújtást csak a flexiót, abductio-t és a rotációt akadályozó, vagyis antagonista izmokban szabad érezni. Ezek tipikusan a következők:

  • a belső combizom – terpesztés antagonistája,
  • a hátsó combizom – csípő hajlítás antagonistája,
  • gluteus medius – combok kifele forgatásának antagonistája az ülőpózoknál.

adductor-muscles lengtheninghamstringsGluteusMedius

 

Nézzünk meg néhány hatékony csípőnyitó pózt!

 

Első csapat: álló ászanák.

Tipikusan remek pózok a csípőt támogató izomzat megedzésére, még akkor is, ha elsőre aktivitásuk és dinamizmusuk miatt ezeket az ászanákat nem sorolnánk a klasszikus csípőnyitások közé. Ezeket a pózokat kifejezetten azért érdemes csinálni, mert arra nevelnek, hogy tartsd a farizmokat és aktiváld a külső combot, így nyújtsd a belső combizmokat. Ezek az adductor izmok, amelyek ha feszesek, akkor nem engedik meg a teljes mozgástérben való csípő terpesztést (abductio), amely kb 45-55 fok.

parsvakonasana anatomy

Ezek az aktív és erőteljes pózok mint pl. a virabhadrasana, utthita trikonasana, parsvakonasana és társaik esélyt sem adnak az izmok elernyedésére és az ízület és a szalagok helytelen terhelésére, persze csak akkor, ha helyesen végezzük őket. Az anatómiailag helyes gyakorlás jele, ha ilyenkor a csípőket pont előre forgatod egymással egy vonalba, egyik csípő sincs hátrébb és úgy érzed, hogy lángol a belső combod. Ha túl könnyen le tudod engedni a medencét a talaj felé és kidugod a köldököt, nem tartod a bordakosár alsó részét, akkor valószínűleg ízületi lazaságból mélyítetted a pózt.

 

Második csapat: Háton fekvő ászanák

supta pdg

A csípő nyitottságát jelzi az is, hogy valaki mennyire tud csípőben összecsukódni, vagyis például állásból előre hajolni, vagy különösen ülésből előre hajolni (természetesen egyenes háttal és nem bogár módra). Tipikusan ez az utóbbi megy nehezen a merevebb ülőmunkán edzett embereknek.

Náluk a csípő feszességét a rendszerint gyenge és merev mély hasizom, vagyis az illiopsoas (manapság divatosan Core) okozza. Ezt az izmot kell náluk egyrészt erősíteni, másrészt nyújtani. Kiváló gyakorlat ehhez például a supta padangusthasana, vagy az urdhva mukha paschimottanasana és a hasizomgyakorlatok (pl. navasana). Ilyenkor a nyújtást jellemzően a comb hátsó részénél fogjuk érezni (hamstring).

 

Harmadik csapat: Tradicionális ülő pózok

A legnagyobb mumus. A szépség és a szörnyeteg. Minden jógás álma a lótusz és a jóga jelkép a yogamudrasana kivitelezése. A meditációhoz is valamilyen keresztbe tett lábas ülést használunk. Nagyon fontos tehát, hogy meglegyen a csípő megfelelő “lazasága”, vagyis pontosabban, hogy a csípő flexióját és abductio-ját hátráltató antagonista izomcsoportok megfelelően nyújtottak legyenek. Amíg ez nincs így, addig könnyen megy a terhelés a csípő irányából a legközelebbi ízület felé, vagyis a térdekbe. Kezdőknél éppen ezért fontos az ülőpózok hosszabb kitartása előtt az alapos felkészülés egy teljeskörű hatha jóga gyakorlással, ahol mind a flexorok mind az abductorok és a kifele történő rotációt segítő izmok megerősödnek és az antagonistáik pedig az előbbiek értelmében megfelelően nyújtott állapotba kerülnek.

badhha padma

Kezdőknél javasolt a csípő megemelése, ami segít növelni a flexió szögét, így az könnyebben megtörténik, tehát inkább ülj fel egy párnára. Az abductio-t azzal tudod segíteni, ha megtámasztod a lábakat akár a combok, de főleg a térdek alatt. Így kisebb szögben kell kinyitni a csípőt és kényelmesebben, hosszabban tudod megtartani a pózt.

 

 

Megértés és türelem, vezesse ez a gyakorlásodat. Kívánok neked sikeres csípőnyitást!

F. Tóth Gabriella © 2013

 

Téli egészségmegőrzés az Ayurvéda szerint – reggeli napi rutin: Én hogyan csinálom?

Az ősz a végéhez közeledik és itt vannak azok a csúnya borongós reggelek. Az ember várná a fényt, de csak nem akar jönni. Napok telnek el úgy, hogy nem is látjuk a napfényt, és ráadásul már fél ötkor egészen sötét van.

Ez a november végi időszak átmenet a Vata és a Kapha időjárás között. Sőt gyakorlatilag a mostani őrült klimatikus változások mellett az elkövetkező hónapokban végig váltogatva kell fókuszálnunk erre a két doshára. Szárazabb, naposabb, szelesebb napokon inkább a Vata kerül fókuszba, nedvesebb, ködösebb, nyirkos vagy havas időben a Kapha.

Tegnap elég fáradt volt a csapat a jógaórán. Én meg kicsattanok a jókedvtől. Felmerült hát a kérdés, hogyan is csinálom?

No nézzünk néhány jó tippet a reggeli felkeléshez!

  1. Próbálj minimum 8 órát aludni és a reggeli ébresztőnek valami nagyon optimista számot állíts be a telefonodon. Legyen nagyon pörgős, életvidám zene, amire kedved van táncra perdülni.
  2. Még az ágyban nyújtózkodj egy nagyot! Legyen olyan, mintha shavászanából kelnél fel. Nyújtózz a jobb karral a fej fölé, nyújtsd meg az oldaladat, majd így fordulj át ülésbe. Még végezz az ágyban néhány forgolódást. Nézd meg melyik orrlyuk az aktívabb. Amelyik jobban szelel, azzal a kézzel dörzsöld át az arcodat és azzal a lábbal kelj ki az ágyból. Ezt most nem tudom itt részletesen kifejteni, de hidd el nagyon sokat számít és nem babonaságból mondon, hanem a többezer éves megfigyelés alapján javaslom (Hatha Yoga Pradipika és Swara jóga alapján).
  3. Mosd meg hideg vízzel az arcodat, a szemeket. Az egész felsőtestedet. Előtte akár végig is kefélheted egy testkefével a bőrödet. Nagyon jót tesz a sejteknek és javítja a bőr vérellátását.
  4. Kapard le a nyelvedről a nyákot és többször, jó alaposan fújd ki az orrodat.sutra neti
  5. Ha úgy érzed, nagyon tompa a fejed és be vannak dugulva az orrjáratok, akkor végezz jala netit (orrmosás sós vízzel), vagy csatlakozz az elit klubhoz és csináld meg a szutra netit. Ez elsőre elég drasztikus megoldásnak tűnik, de úgy felébredsz tőle, hogy csak na, arról nem is beszélve, hogy rendkívüli módon javítja a látásodat. Ehhez kell egy vékony gumicső, amit bedugsz az orrodba és amint leért a garathoz kihúzod, de csak a végét és így 10-20-szor megdörzsölöd a csővel belülről az orrjáratot és a garatot. Érdemes körkörös mozdulatokat végezni vele, mintha ki akarnád pucolni belülről az orrodat. Első két-három alkalommal lehet, hogy fájni fog, de utána már nem és a hatás szenzációs! Én ma is megcsináltam és utána úgy kipattant a szemem mint két érett gesztenye.
  6. Hidegen sajtolt olajjal (kb. egy evőkanálnyi) öblögess minimum 5 percen keresztül. veg oilA száj az emésztőrendszer első pontja. A szájban levő baktériumok nemcsak a fogak épsége miatt fontosak, hanem az egész test egészségének megőrzésében nagy szerepet játszanak. Az olaj magába szívja a baktériumokat, a mérgeket, így ez a módszer amellett, hogy erősíti a fogakat és javítja a lehelletedet, segít a hosszú távú egészségmegőrzésben is. Én eddig lenmagolajat használtam, de most áttértem a szőlőmagolajra. Nagyon kellemes az íze, és segít a fogak vissza mineralizálásában. Még javaslom a kendermagolajat, vagy a mákolajat.Öblögetés után fontos, hogy köpd ki az olajat, véletlenül se nyeld le, mert mérgező!
  7. Utána moss fogat. Én mostanában egyszerű sóval szoktam egy puha fogkefével. A lényeg az íny megtisztítása. Ne használj fluros vagy SLS tartalmú fogkrémet!
  8. Ezután igyál meg egy finom meleg gyömbérteát. Friss gyömbérből készítsd. Már eleve a gyömbérrel együtt kezd el forralni a vizet és forrás után is még főzd 10-15 percen keresztül. Így lesz igazán erős íze. Egyrészt finom, másrészt segít beindítani a perisztaltikát és legalább annyira felpörget mint egy kávé.
  9. Ehhez be szoktam még mostanában kapni egy kanál propoliszos mézet, illetve 10-15 cseppechinacea oldatot. Mind a kettő remek immunerősítő.propolistrataka
  10. Végezz reggel jógát! Kezdd Trataka, vagyis lángnéző gyakorlattal. Ha márnem süt a nap, legalább a kis gyertya lángja bíztasson, hogy a köd mögött derült az ég. A láng hegyét nézd kimerevített szemekkel, ne pislogj és engedd meg a könnyeket. Remekül tisztítja a szemeket, erősíti a látást és kipucolja a szinuszokat ez a gyakorlat. Amellett spirituálisan is fantasztikus, mivel segít emlékezni a Léleknek a Nap-minőségére, a “lángságra”, az “isteni szikra” mivoltára.
  11. Jógagyakorlásként végezz minimum 3-4 kör Napüdvözlést. Ez kb. 15 perc alatt megvan. Ha van több időd, akkor végezz még intenzív állógyakorlatokat, hátrahajlásokat és fordított testhelyzeteket. Hajrá kézenállás!
  12. A végén egy rövidke shavaszanával zárj, de bele ne aludj!

Ez így elsőre biztos soknak tűnik, de az életben nem olyan sok. Össezesen kb. 40 perc alatt megvan a felkeléstől számítva. Egyébként is, minden csak szokás kérdése. Kódold át magad, tégy magadért valamit minden nap és nem kell orvoshoz járni meg tüsszögni, depizni egész télen.

Megéri – megérti?

F. Tóth Gabriella ©2013