Hogyan kíméld a csuklód a Lefele néző kutyában?

A minap írtam egy anatómia blogot a lefele néző kutyáról (adho mukha svanasana), amiből kiderült, hogy az adho mukha svanasana, vagyis a lefele néző kutya teljes verziója (amikor a fej is lent van a talajon) egy erőteljes hátrahajló póznak felel meg fordított testhelyzetben. Így ez az ászana, illetve annak ez a verziója azoknak lesz ideális, akik különösen merevek vállban és szeretnék fokozni a hajlékonyságukat. Az is kiderült, hogy akik viszont erősíteni szeretnék a vállakat és/vagy még nem elég nyújtottak hátul a combizmaik (hamstring), vagy éppen a túl laza ízületek miatt instabilnak érzik ezt a jóga pózt, számukra megfelelőbb lesz a stabilitást és az erőnlétet fokozó Bhudarasana (emelt föld póz vagy hegytartás).

Tehát:

  1. Ma egyrészt a Bhudarasanát fogom bemutatni, amely ha úgy tetszik tekinthető az adho mukha svanasana egy változatának is.
  2. A másik témánk pedig az lesz, hogy a kezeken hogyan érdemes optimálisan elosztani a test súlyát annak érdekében, hogy ne terheld túl a csuklódat.

A korábbi blogban bemutattam, hogy én hova tenném a súlyt a tenyéren ahhoz, hogy adho mukha svanasanastabilabbá váljon a pozíció. Emlékeztetőnek álljon itt a tegnapi képünk, amely arra emlékeztet, hogy ha a mutatóujj tövét nyomod, akkor ez egyből egy olyan helyzetbe hozza a vállakat, amelyben nagyon nehéz lesz ellazítani a csuklyásizmokat és még feszültebb leszel az egész póztól. Ha ellenben a tenyér tövét használod és így nem egy kis ízületet terhelsz az ujjtőnél, hanem egy sokkal nagyobb és stabilabb felszínt használsz, akkor sokkal erőteljesebb és stabilabb lesz az ászana, amiben a karok megtartanak és kilégzésre el tudod lazítani a nyakat.

 

Az előző blogra kaptam egy levelet valakitől, aki arról panaszkodott, hogy neki túl sok terhelést kap a csuklója és éppen ezért gondolkodóba esett, hogy vajon érdemes e pont a képen zölddel jelölt területet terhelnie.

A félreértések elkerülése végett álljon itt egy bővebb kifejtés. Az anatómia világa számomra lenyűgöző, megérteni azt, hogy mindig van egy kis pont, amiből egy egész dominószerű összhatás épül fel. Attól, hogy melyik részt nyomjuk a tenyerünkön, egészen más és más hatásokat érünk el.

Emlékezzetek viszont, mit hangsúlyoztam az előző blogban. A tenyértámaszra azt írtam, hogy az legyen olyan stabil, mintha kézenállni szeretnél. Talán ez nem volt még annyira képletes vagy átérezhető mindenkinek

Feladat: Próbáld ki, hogy négykézláb helyzetben, kezek a vállak alatt úgy tolod egyszerre a tenyered tövét és az ujjbegyeket a talajba, hogy ha valaki megfogná a medencédet hátulról és el akarna húzni a földtől, akkor esélye se legyen. Úgy kapaszkodj a talajba, mintha egy tapadókorongos béka lennél. Pont ilyen szép:)

frog handMit érzel? Érzed, ahogy a tenyered közepénél van szinte egy vákum? Itt a tenyered nem nyomod a talajba, hanem van egy kis rés, ez csinál egy “szívóhatást” és emiatt nem lehet elválasztani a talajtól. Míg az ujjaid végén az ujjbegyek nagyon is dolgoznak.

Na most, hogy néz ez ki a lefele néző kutyában?

 Adho mukha svanasana hand

A képen láthatod, hogy a tenyér tövénél kezdődő “félhold” terület az ujjbegyek vonalával kiegészülve egy egészen kerek, összefüggő felületet ad, aminek a közepén most zölddel jelölve van a “vákumos” rész, ahol a tenyér közepe egy kicsit elemelkedik a talajtól. Az ujjak szét vannak terpesztve, ez is ad egy plussz támaszt és figyeld meg különösen a hüvelykujj – mutatóujj – kisujj alkotta háromszög alakzatot. Ez a terpesztés az előbbi kerek területünkön belül ad még egy plussz extra beépített alátámasztást. Így teljesen optimális lesz a súlyelosztás. Ha az ujjbegyekben nincs meg ez a “kapaszkodás” (láthatod a képen, hogy az én ujjaim végei is elfehérednek a nyomástól), akkor az egész súly a csuklóra megy. Többszöri ismétlés és erőteljes tolás esetén ez nem véletlenül okoz fájdalmat.

Hát akkor hogyan tehermentesítsük a csuklót a lefele néző kutyában?

No akkor most beszéljük meg a Bhudarasanát.

adho mukha shvana weight distribution

A képről is láthatod, hogy ebben a pózban a fej marad a két kar között, nem domborodik ki annyira a mellkas, és az egész alátámasztás, vagyis a kezek és a lábak közötti távolság lényegesen rövidebb mint a teljes adho mukha svanasanánál. Ez a rövidebb távolság eltérő súlyelosztást tesz lehetővé, ahogy a képen is láthatod. Itt a lényeg az lesz, hogy a súlyt próbáljuk meg minél inkább hátra a lábakra és, ha leér, a sarkakra vinni (60% súly kb a lábon és a többi 40% a kezeken).

Ha több súly van hátul a sarkadon, akkor kíméled a csuklót, jobban megdolgoztatod a karizmokat és nyújtod a hátat, miközben a combizom is nyúlik hátul.

 

Hogyan találod meg a helyes távolságot?

Feladat: Helyezkedj el megint négykézláb. A kezeid legyenek pont a vállad alatt és a térdek pedig pontosan a csípő alatt.
  1. lépés: Belégzéssel flex a lábfej, emeld el a térdeket, emeld meg a csípődet és kilégzéssel told a súlyodat hátra a lábad irányába és engedd a sarkakat a talaj felé. A térded maradjon még hajlítva.
  2. Lépés: Belégzéssel tolj bele a tenyeredbe a tenyértő – ujjbegyek kör mentén, egyenletesen elosztva a súlyt a tenyéren és emeld a csípődet minél jobban felfelé. Ne domborítsd ki nagyon a mellkast! Fej maradjon a két kar között. Ha azt érzed, hogy a hátadat nem tudod rendesen nyújtani, akkor bátran hajlítsd még tovább a térdeket. Majd kilégzéssel megtartva a tolást a kézzel, a hátat továbbra is nyújtva (vagyis ne engedd a hátadat előre domborodni) vidd a medence súlyát hátra és nyújtva a térdet amennyire megy engedd a sarkat a talaj felé. Ha leér a sarkad, akkor told bele még jobban a földbe.
  3. Most maradj ebben a pózban és minden belégzésre tolva a tenyeret emeld a csípőt felfele, majd kilégzésre vidd a súlyt hátra, sarkat leengedve, ahogy a 2. lépésben is tetted. Minden lélegzeted legyen élő, mozogjon egy kicsit az ászana, ne legyen teljesen statikus. Lélegezd át és élvezd a fordított helyzetben, ahogy a levegő könnyedén távozik.

Tudatosítsd ezt az állapotot és jegyezd meg a test érzeteit.

 

Végezetül még néhány fontos dolog: 

  • Könyök: Ha azt veszed észre, hogy előrefele fordul a könyököd belső része, akkor érdemes ezt tudatosítani és figyelmesen visszaforgatni a könyökök belső részét úgy, hogy egymással szembe nézzenek. Ha ez segít, akkor egy minimálisat hajlítsd a könyökeidet. Az a jó, ha azt érzed, hogy a karodban erő van és a könyököt tudatosan tartod.
  • Nyak: Belégzéskor a tolás miatt egy kicsit feszül a csuklyásizom, de utána minden kilégzéssel ellazul a nyak. Figyelj arra, hogy a fülek végig a karok között maradnak.
  • Sarok: A sarok a legtöbb esetben egy kicsit egymás felé befelé fordul. Ha kifele tolod és próbálod a kislábujj és a sarok külső vonalát párhuzamosba forgatni, akkor ettől a combod befele fog fordulni és a combcsont feje (femur) tolni fogja előre a medencét. Így gyakorlatilag a csontokon támaszkodsz és sokkal stabilabb a póz, arról nem is beszélve, hogy sokkal intenzívebb nyújtást hoz a hátizmokba. Az már csak egy extra, hogy ilyenkor a vádli külső része is elkezd nyúlni.

Jó gyakorlást kívánok nektek és ha van kérdés, írjatok bátran, mindig van még mit felfedezni és én nagyon kíváncsian várom a Ti tapasztalataitokat.

Hiszen ahány test, annyi különféle lehetőség. Ettől szép a jóga:)

 

F. Tóth Gabriella ©2014

 

Hogy is van ez a lefele néző kutya (adho mukha svanasana)?

A lefele néző kutya póz (adho mukha svanasana) az egyik leggyakoribb jógapózok közé tartozik. Ashtanga vinyasa gyakorlók és egyéb dinamikus irányzatok, flow jógák rendszeres szereplője, nagyon sok ismétlésszámmal tud előfordulni egy órán. Éppen ezért lényeges, hogy megértse a tested, mit és hogyan is kell csinálni ebben az ászanában, hogy sokáig egészségesen és sérülés nélkül gyakorolhasd a jógát.

Először is tisztázzuk, miről is szól a lefele néző kutya póz?

Az adho mukha svanasana végső fokozata az, amikor letesszük a fejünket is a talajra. A vállak teljesen nyitottak, megnyúlik a hónalj környéke, a mellkas közelít a talaj felé és a két láb között egy erőteljes nyújtást érzünk mind a karokban és a lábakban. Ilyenkor a vállak erőteljes nyitása és a mellkas előre kiboltosulása miatt a háton a két lapocka közti izomzat, vagyis a trapezius alsó része és a rhomboid izmok összehúzódnak, a hosszanti hátizmok rövidülnek és összehúzódnak, ezzel is segítve az erőteljes mellkasnyitást. Igen, itt a lényeg, az adho mukha svanasana lényege a mellkas nyitása és a vállak nyújtása.amsvana

Mire kell odafigyelni?

Ha valakinek különösen lazák az ízületei, akkor a nagy nyújtózásban könnyen megterhelheti a hipertérdeit és hiperkarjait. Ez nem jár fájdalommal, sőt mivel, ilyenkor a gyakorló számára ez a természetes irány és minél jobban bele akar nyújtózni a pózba a teste annál inkább engedi, észre sem veszi, hogy közben folyamatosan nyújtja a két fontos ízületet (térd és váll) körbevevő szalagokat. Tehát lehet, hogy hosszabb időn át te leszel a jóga terem sztárja azzal, hogy a fejed is lent van a talajon, de 20 év múlva hiányozni fog a stabilitás a járásodból és a vállaidból.

Ehhez még nagyszerű kombináció, amikor azt érzed, hogy csúsznak a lábaid és éppen ezért csak az tart meg a pózban, hogy a fejedet is le tudod tenni. Ha el kellene emelned a fejedet a talajtól és úgy tartani a lefele néző kutyát, akkor ez nagyon nehezen menne. Ilyenkor biztos lehetsz benne, hogy ízületből és nem izomból tartod az ászanát.

Ilyen esetekben én a bhudarasanát (hegytartás vagy felemelt föld póz) javaslom inkább a laza ízületek kímélése érdekében és a megfelelő izomzat (combok és karok) megerősítése végett.bhudarasana

Tehát ebből is látható, hogy az adho mukha svanasanát kifejezetten a vállban és combban (ha be van feszülve a hátsó combizom, nehezebb nyújtani a térdet) merevebb, de stabilabb embereknek találták ki. Akinek nehézséget okoz a karjának a válla fölé történő emelése, annak ez a póz kifejezetten üdvös.

De hol támaszkodsz?

Az adho mukha svanasanával kapcsolatban a múltkor egy érdekes kérdést kellett megfejtenem. Én mindig azt tanítom, hogy az ujjak szétterpesztve és az egész tenyértővel told el magad a talajtól. Olyan érzés legyen, mintha kézenállásra készülnél. Én Bhudarasanát tanítok, tehát ott kifejezetten azt kérem, hogy kilégzésre lazuljon el a váll. Az egyik tanítványom ezt nehezen értette meg, mert neki mindig befeszült ettől a póztól a csuklyásizma és kilégzésre sose tudta elengedni. Majd egyszer a sokadik alkalom után csillogó szemmel tett egy megjegyzést, hogy végre megértette miről beszélek, mert végre ráérzett. Mesélte, hogy neki ezt úgy tanították, hogy az előre néző mutatóujjat, különösen annak tövét nyomja a talajba és így tolja el magát. Éppen ezért nem értette, hogy nálam a bhudarasanában miért nem érzi az ellazulást a vállaknál a kilégzéskor.

Ha széles terpeszből végzünk adho mukha svanasanát, akkor ahogy az előbb láttuk, különösen nagy terhelés kerül a kezekre és a talpakra.

A jóga anatómia szerint mindig arra kell figyelni,

  • hogy ne az ízületeket terheljük, hanem az izmokat dolgoztassuk,
  • hogy legyen megfelelő az erővonalak elrendezése (alignment) és
  • egyszerre legyen stabil és laza a póz (az erőfeszítések elengedése – sthiram sukham asanam).

Ha a mutatóujjra teszed a fókuszt, akkor a mutatóujj tövénél egy kis ízületre extra nyomást helyezel. Ha az egész tenyered tövét, a tenyér húsosabb részét mint egy félhold alakban használod, akkor sokkal optimálisabb a súlyelosztásod és a tenyértő – csukló – könyök – váll vonal mentén egy diagonális irányban nincs törés az erővonalban sem.your happy ams hand

Gondold végig, ha az ujjadon van a súly, akkor ott egy nagy törés van az erőkarban és innen ez már csak fizika: az emelőkar kisebbik ága sokkal kisebb erőkifejtésre/ellenállásra képes és itt most pont oda megy a nagyobb terhelés. Arról nem is beszélve, hogy ez a kicsi mozdulat (tolod a mutatóujjadat előre forgatva), az erőkar másik végén egy sokkal nagyobb mozdulatot idéz elő, márpedig kintről befele forgatja a vállakat (rotatio, melynél a subscapularis, a deltoid elülső része és a trapezius dolgoznak mint agonisták), mellyel együtt jár a csuklyásizom megfeszülése.

ams anatomy

Ha nagyon nyitott a vállad, vagy anatómiailag szólva 180 foknál nagyobb flexióra képes a váll, akkor semmi gond, a fejed szépen a két kar között előrebukik, akár könnyen meg is érintheted vele a talajt. De ha problémás a vállak flexiója, vagyis kötött vállakról van szó, nehezen megy a karnak a váll vonalán túli felemelése, akkor bizony nem lesz meg az előbbi szabadság, és a nyak körüli izomzat még jobban megfeszül. Az adho mukha svanasana így még több feszültséget fog pakolni az amúgy is stressz gyötörte nyaki szakaszra. A legtöbb ember a nyakába pakolja a feszültségeit, ne fokozzuk még ezt a jógán is.

Tehát összegezve:

Az adho mukha svanasana, vagy lefele néző kutyapóz egy olyan fordított testhelyzet, amely segít fokozni a vállak flexióját (igen jól mondom, amikor a karodat a fejed fölé emeled, ezt hívja az anatómia flexiónak), erősíti a két lapocka közti izomzatot, fokozza a mellkasnyitást és így gyakorlatilag egy inverz hátrahajló póznak felel meg. Laza ízületeknél érdemesebb a combra átvinni a terhelést pl. szűkebb terpeszzel, vagy helyette bhudarasana gyakorlásával. A támaszték a tenyértőnél legyen és ne az ujjtőnél, a sarkak pedig ha nem érnek le a talajra, akkor a stabilitás érdekében megint érdemes hajlítani a térdeket.

Egy következő blogban be fogom mutatni a Bhudarasana (emelt föld, hegytartás pózt) azoknak, akik nem nyújtani, hanem inkább stabilizálódni, erősödni szeretnének.

Remélem hasznos volt neked ez a bejegyzés.

Sikeres és egészséges gyakorlást kívánok.

F. Tóth Gabriella ©2014

céklás krumplis spárga

Céklás, krumplis spárga – tavaszi lélekmelegítő

Ma beköszöntött egy igazán hűvös tavaszi nap, az idő is borúskásra váltott és ez a hidegség egy gyors és meleg tavaszi ebédet kívánt élénk színekkel.

Ayurvédikus szempontok: 

Így született ez a mai recept, amely alapvetően Vata és Kapha kiegyenlítő, mivel dominálnak benne a melegítő fűszerek (curry, mustármag, kapor, hagyma, fokhagyma).

Az édeskés íze ne tévesszen meg, alapvetően a curry és a megpirult fokhagyma íze, mint egy utóhatás fog kijönni. A kapor is bár ízre édeskés, hosszabb távon melegítő és vipakja, vagyis az emésztés utáni hatása csípős, így Pitta növelő. Viszont minél több céklát teszel bele, annál inkább Pitta barát lesz ez az étel, de annál édesebbé is lesz, így kevésbé lesz ideális a Kapha dosha Prakritivel rendelkezők számára.

Hozzávalók: 

  • egy közepes fej burgonya
  • két közepes cékla
  • fél csomag zöldspárga
  • friss zöldhagyma
  • fűszerek: fekete mustármag, madras curry vagy egyéb enyhébb curry, kömény, koriandermag, kapor (2 csomag frissen), szárított fokhagyma vagy sima fokhagyma (egy gerezd vékony szeletekre vágva), szárított zeller

Apró kockákra vágtam a céklát és a krumplit. Kevés sóval, a két csomag kaporral és szárított zellerrel együtt feltettem főni csak annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Fontos, hogy kisebbre vágd, vagy előbb tedd fel főni a céklát, mert egy csipetnyivel több idő kell neki a megpuhuláshoz mint a krumplinak.

Serpenyőben ghee-t olvasztottam, elkészítettem a masalát: koriandermag, fekete mustármag, köménymag, majd jöhetett hozzá mikor már pattogott a szárított fokhagyma és végül az apróra szelt egy szál friss zöldhagyma. Elkezdtem megpirítani rajta a spárgát, majd mire megpuhult a végén összesütöttem még egy kicsit a céklával és a krumplival, ami addigra teljesen elfőtte szinte a levét.

Jó étvágyat!
Namaste

 

F. Tóth Gabriella ©2014

 

Rugalmasság testben és lélekben – avagy a zöldturmixtól az öngyógyításig

A minap az AUM magazinban megjelent cikkem után (Ha jóga, akkor vega?), melyben arra kerestem a választ, hogy valóban mindenkinek megfelelő út e az Ayurvéda szerint a vegetarianizmus, kaptam egy érdekes kérdést a FB-on.

Az egyik ismerősöm megosztott velem egy angol nyelvű cikket, amelynek már a címe is izgalmas volt: 3 ok arra, hogy elkerüld a zöldturmixokat (Nadia Marshall: 3 reasons to avoid green smoothies). Az ismerősöm véleményemet kérte a témával kapcsolatba

Elolvastam a cikket, ami egy ayurvédikus táplálkozási tanácsadó tollából született. A cikk hangvétele nagyon kiegyensúlyozott és nagyon jól összefoglalja, hogy miért is nem javasolt az ayurvédikus elvek értelmében a zöldturmix, illeve, hogy mivel kell számolni a green smoothie-k és a nyersvegán életmód hosszú távú követése esetén

green and fruitRöviden a lényeg:

A zöldturmixokat a szerző Ayurvédikus szempontból nem ajánlja, mert:

  1. Kibillentik és növelik a Vata doshát (a sok zöld leveles alapvetően kesernyés, és hideg, durva minőségű, így elbillenti a Vata érzékény egyensúlyát), amely hosszú távon izgatottsághoz, fogyáshoz, mentális instabilitáshoz, ideggyengeséghez, ízületi fájdalmahoz vezet és szárazságot okoz az ízületekben, hajban, bőrben csak, hogy a legfontosabbakat említsük.
  2. Kimerítik az immunrendszer, az erőtartalékot, ayurvédikusan szólva az Ojas-t. A megnövekedett Vata eredményeképpen a testben a lebontó anyagcsere folyamatok (katabolizmus) erősödnek. Ez azt jelenti, hogy csökken a zsírállomány, ezt még szeretjük, de mellette hosszú távon követve ezt a diétát fogy az összes többi szövet is (dhatu), az izomszövet, csontszövet, az idegszövet és a reproduktív szövet (petesejt, ondósejt) is. Csökken a termékenység, elmarad a menzesz, hullik a haj és gyengülnek a csontok, fogak (osteoarthritis hosszú távon). Az immunrendszer, Ojas meggyengülésével (az Ayurvéda szerint az Ojas szoros összefüggésben van a shukra dhatuval, vagyis a reproduktív szövettel) az ember kiteszi magát autoimmun betegségek kialakulásának.
  3. Nehéz megemészteni ezeket a zöldturmixokat és zöldségleveket, mivel olyan alapvető ayurvédikus elveket sértenek, mint pl. hogy gyümölcsöt semmi mással nem keverünk. A gyümölcsöt ezek a green juice-ok általában összekeverik az emésztés szempontjából nehéz nyers zöldekkel (káposzta, brokkoli, kel stb.), plussz az ízhatás meg a protein végett kerül bele valami bogyós, vagy szárított superfood is (acai, goji, maca, kombucha), rendszerint szárított formában (Vata növelő). A nyers ételt a szervezet eleve nehezebben emészti, pláne, ha ilyen sokszínű kombinációban kerül tálalásra. A szervezet az egyszerűséget kedveli. A gyümölcs a legkönnyebben emészthető, de a nyers zöldség már nem ilyen könnyű falat, így összekeverve a gyomorban a zöldség még emésztetlen lesz, mire a gyümölcs összetevők már elkezdenek erjedni, fokozva pl. a hasmenés vagy éppen a székrekedés esélyét, és az emésztetlen salakanyag kialakulását. Ezt hívja úgy az Ayurvéda, hogy ama, ha az emésztetlen táplálék túl sokáig marad a bélben, ha nem ürül, akkor méreggé változik. Ezt vette át később Hippocrates is, aki elsődlegesnek tarotta a béltraktus tisztaságát és rendszeres ürülését.

Ezzel kapcsolatban az jutott eszembe, hogy egyszer egy ismerős készített egy nagyon finom nyersvegán tortát datolyával, avokádóval, banánnal, meg goji bogyóval. Ízre nagyon jó volt, de nekem egyből nehéz érzést hozott a gyomromba és utána brutál hasmenésem lett tőle. Most nemrég meglátogattam egy másik barátnőmet, ő minden reggel zöldturmixot iszik és mindig megkínált, szinte agitálva. Brokkoli banánnal és acai-val, meg kakaóval. Hm, hát nem a kedvencem. Sűrű, nehéz és kinézetre is bizarr. Én már ezeknek a turmixoknak a szagától is úgy érzem, felfordul a gyomrom. A korábbi búzafűivós kalandomat meg nem is említsük, annyira rossz élmény volt. Kb hat hónapomba tellett, míg rendbejött utána a szervezetem és megnyugodott a rettenetessé vált bőröm. Na, de ha már, akkor azt se felejtsük el, hogy miként remegtem és vacogtam az uborkás zellerlétől, amely teljesen kihűtötte a szervezetemet és még a radiátor mellett ülve sem bírtam kiolvadni az élményből. A céklalétől meg simán egyből hánytam, pedig főzve nagyon szeretem.

Naná, hogy erős Vata doshám van, és ezek a szuper egészségesnek mondott ételek a fenti három oknál fogva egyből jelezték, hogy nem nekem valók.

Been there, done that. Vagyis én már megjártam az utamat. Tanulsz a hibáimból, ha okos vagy.

Ami nagyon érdekes volt az ausztrál cikkben, hogy az író teljesen korrektül hozzátette, hogy a zöldturmixok és a nyersvegánság leginkább az erős Pitta és Pitta/Kapha konstitúcióval rendelkezők számára működőképesek, bár inkább nekik is csak rövidebb távon ajánlatos. Szóval szerintem teljesen korrektül megírta, hogy kinek lehet jó és egyáltalán mikor.

Utána viszont elolvastam a cikkre érkezett kommenteket. Döbbentem láttam a rengeteg harcosextrém vegánok hangvételű, az írót és irományát mindenféle nonszensznek minősítő beszólásokat. Keményvonalas zöldturmixolók támadtak követelve tudományos eredményeket és tényeket. Nem értették, hogy hogy lehet, hogy amikor a kelben meg a brokkoliban annyi vitamin meg ásványi anyag van, akkor hogyan írhatja a cikk szerzője, hogy azok az ayurvéda szerint a test leépüléséhez vezetnek. Az Ayurvédát ködös indiai misztikumnak nevezték. Tudománytalannak és károsnak, mert lebeszéli az embereket az egészséges étkezésről.

Abba most nem mennék bele, hogy milyen tudatlanságról tesznek tanúbizonyságot ezek az emberek. Ha jobban beleásnák magukat, akkor láthatnák, hogy már a modern tudomány is elismeri, hogy nem az számít, hogy egy összetevőben mennyi a vitamin meg az ásványi anyag, hanem az, hogy ebből mennyit képes hasznosítani a szervezet (bioavalability, vagy ayurvédikus hasonlattal, hogyan hatnak az agnira és mennyire erős a jatharagni, az emésztő tűz). Például pont a paradicsomról olvastam most, hogy főzve ötszörösére növekszik a benne lévő antioxidáns likopén testbe való beépülési képessége.

Az meg a másik dolog, hogy nem értik az Ayurvéda rendszerét, és nem is ismerik azt, hogy az Ayurvéda olyan dolgokat is ismer és használ az orvoslásban, ami a modern orvostudomány számára még ismeretlen vagy legalábbis nem mainstream tudás (pl. reproduktív képesség és immunrendszer kölcsönhatása, enterális idegrendszer és a serotonin kapcsolata, mint agni és a jó közérzet összefüggései).

A téma teljesen beindított és utánanéztem a neten miket találok. Hát mindenfélét. Van olyan szupertudatos jógi-vegán, aki már átreformálná az Ayurvédát, mert szerinte az “nem is úgy van”, meg ez az egész “főzzük meg dolog” csak a hagyományok tiszteletén alapul, de egyébként nem indokolt, mert az ember fejlődik és mindig új utakat kell találjon. Ez a jógi lényege. Különös eszmefuttatások.

Én azon az állásponton vagyok, hogy az Ayurvéda a legősibb orvostudomány a földön. Egyszerre 5000 év tapasztalata van benne és olyan tudatszintről szemléli az emberi testet, ami modern orvosi szemmel sokszor nem is értelmezhető. A modern orvostudomány még csak most kezdi felfedezni az elme és a test nagyszerű összefüggéseit, amelyben a bölcsebbek nagyon is tudnak inspirálódni az Ayurvédikus rendszerből.

A heves kommentek viszont vajon egyensúlyban lévő emberektől származnak? Miért olyan fontos, hogy harcos hangon mindenkit meggyőzzenek a maguk igazáról? Az agresszivitás és az ellentmondást nem tűrés az Ayurvéda olvasatában a megnövekedett Pitta dosha jele. Milyen érdekes, nem pont azt írta a szerző, hogy a zöldturmix pont az ilyen típusoknak jön be?

Az Ayurvédában pont ezt a megengedést imádom, hogy ami neked jó, az nekem lehet, hogy méreg és fordítva. Miért nem tiszteljük hát egymást jobban? Nekem így, neked úgy. A lényeg, hogy megtaláld a személyes egyensúlyodat.

A harcos véleménnyilvánítók közül sokan azt harsogják, hogy ők pont a zöldturmixtól gyógyultak meg, meg hogy nekik milyen sokat segített. És hát örüljünk ennek is. Igen, rövid távon van, akinek az adottságai miatt ez talán működik, bár szerintem azt se vegyük figyelmen kívül, hogy a modern orvostudomány sem tartja fenntarthatónak a szervezet számára az életmódszerű nyersvegánságot.

A végére még egy gondolati szál, ami szerintem döntő fontosságú: a rugalmasság az elmében.felxible mind

Az Ayurvéda a legmagasabb szintjén mindig a lélek gyógyító hatalmáról beszél. Tegnap este megnéztem egy érdekes Ted előadást egy nagyon szimpatikus orvosnővel. Különös és meglepő placebo és nocebo hatásokról beszélt, csodás gyógyulásokról és visszesésekről, vagy éppen önsorsrontó orvosi véleményekről. Nézzétek meg, szenzációs. Végre egy olyan orvos, aki kilép a modern tudományból, de nem ködös ezo-mizo, és teljesen szívbéli. Ő éli az Ayurvédát, még akkor is, ha nem tud róla.

Az elme csodás öngyógyító folyamatokat tud aktiválni, persze nem árt, ha ismerjük, hogy közben mi is jó a mi fizikumunk, anyagcserénk szempontjából. Mindenhez az alap az ön-ismeret. Itt segít az Ayurvéda alacsonyabb, fizikai szintje a doshákkal és az elemekkel, legmagasabb szinten pedig a mentális kódolás és a karmikus oldás lehetőségével.

Végezetül még egy kis történet. A múltkor egy vízvezetékszerelő fiúnak állítottunk össze egyéni sort az Okatóképzősökkel. A srác bevallása szerint nem sportol, húst hússal eszik, nem figyel különösebben az egészségére és még dohányzik is. Ebből a bevezetőből arra gondolnánk, hogy biztos tök merev a teste és az elméje se lesz túl befogadó pl. a ködös jógára meg ayurvédára. És láss csodát, a kedves vendég profi jógásokat megszégyenítő koncentrációs készséggel és rugalmassággal vette a gyakorlatokat és az instrukciókat. Egyből megértette, hogy mit kérünk tőle. Egyszerre úgy tartotta a chaturangát, mint ahogy az a nagykönyvben meg van írva és emellett csodálatos paschimottanasanát is csinált nekünk.

- “Te biztos nem jógázol?”- ámultak a többiek.

- “Biztos.”

Ennyit a test és az elme intelligenciájáról és azok szerves kapcsolódásáról.

Aki rendben van, egyensúlyban van, az rugalmas mind a testében, mind a lelkében és elméjében. Aki nincs, az hiába issza a zöldturmixot és vív cybercsatát meg folytat agresszív vegán propagandát. Én ezen keresztül mérném, hogy mi a jó nekem. Agresszív és dogmatikus leszek e tőle, vagy nyitott és sokszínű, tudva, hogy mi miért, kinek és hogyan jó.

Volt idő, amikor én is felhördültem, hogy miért van húsos stand a biopiacon:)

Namaste!

F. Tóth Gabriella ©2014

 

 

tavaszi spárga

Tavaszi spárga – ayurvédikus villámrecept hűvösebb napokra

Egy régi római mondás szerint lehet valami “olyan gyors, mint spárgát főzni”. Ez a mai recept igazán villámgyors és mégis nagyon finom és tápláló. Ayurvédikus szempontból ez a recept leginkább tridoshikus.

A spárga hűsítő, vízhajtó, összehúzó, de mégis ad egy kentséget a testnek, így a Vata számára is megfelelő, különösen ha ghee-vel készítjük vagy vajjal. Tavaszra való tekintettel érdemes kevesebb zsiradékot használni, bár tegnap pont egy hidegfrontos, szeles nap volt. Úgy éreztem egy meleg vacsora gheeben pirított főtt krumplival pont jó lesz. Nagyon elfáradtam napközben, kihűltem és kiszáradtam, de ez a vacsora új életet öntött a tagjaimba.

Nézzük meg, hogyan!.

 

Hozzávalók:

  • fél csomag spárga
  • néhány szem krumpli (én egy személyre 2 közepes krumplit használtam)
  • zöldhagyma – egy szál
  • szárított fokhagyma pehely
  • fűszerek: fekete köménymag, kevés kurkuma, szegfűbors, só csak a végén

 

Apró kockákra vágtam a krumplit, majd csak annyi vízzel, hogy éppen elfedje (és egy kevés sóval) felraktam főni. Közben megmostam a spárgát, levagdostam a keményebb végeit, amely nagyon rágós lehet, és felvágtam egy szál zöldhagymát. Egy serpenyőben kevés ghee-n elkezdtem megpirítani a szárított fokhagymát, a fekete köménymagokat, hozzáadtam a szegfűborsot és a kurkumát, majd ment bele a hagyma és a spárga. Fontos, egyelőre semmi só! Közben félkészre főtt a krumpli, leszűrtem és hozzáadtam. Teljesen szárazon sütöttem még egy darabig, hogy egy kicsit grilles íze legyen. A végén egy kevés maldon sóval ízesítettem.

Jó étvágyat!
Namaste

 

F. Tóth Gabriella © 2014

ayurvédikus főzés

Néha kell egy kis turpisság – Tavaszi Szélfogó Vata kiegyenlítő étel

A Vata típusoknak is szüksége van a tavaszi megtisztulásra (detox) és megújulásra (vitaminkészletek pótlása), ám ők általában nem nagy rajongói sem a nyers ételeknek, sem a nagyon zöld dolgoknak. Egy egyensúlyban lévő Vata magától ritkán választ salátákat, kelt vagy káposztát, fehérrépát vagy zellert. A nagyon zöld vagy nagyon fehér, vagyis a kesernyés és az összehúzó, fanyar ízű dolgok nem a Vata kedvencei, hiszen pont a Vata ízeit, vagyis a Vata minőségeinek megfelelő ízeket tükrözik. Mindig akkor áll be az egyensúly, ha az ellentétek kiegyenlítődnek, így a Vata számára a legmegfelelőbbek az édes, sós, és a savanyú ízek.

A tavaszi detox keretében viszont most tettem egy kísérletet a nemszeretem dolgok parádés maszkírozására, hogy a Vata alkatúak számára is egy kellemes, mégis kevéssé sós és májtisztító hatású, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étket ajánlhassak.

Lássuk mik is a Vata nemszeretem összetevői ebben a receptben:

Kukorica – meleg, száraz és noha nehéz és tápláló, mégis szárító hatása miatt alapvetően a Kapha kiegyenlítésére a legalkalmasabb.

Fehérrépa – összehúzó, vértisztító és májtisztító hatású, kiváló az emésztetlenség és a puffadás, a bélgázok kezelésére. Szárazsága és fanyarsága miatt alapvetően növeli a Vatát, így neki rendszeres fogyasztásra nem ajánlott.

Kínai kel – a Vata általában gázosodásra hajlamos, így nem kedveli a káposztaféléket. Ez a fajta viszont mondjuk egy picit édeskésebb és könnyebben emészthető mint mondjuk egy kelkáposzta. A káposztafélék C-vitamin tartalma viszont a Vata számára is nagyon fontos így tavasszal.

Mik az álcák, amitől mégis lenyeljük a keserű, májtisztító pirulát?

Cékla – főzve nagy Vata kedvenc. Itt most sütőben és reszelve készítjük, nincs teljesen megfőve, több nyersanyag maradt meg benne.

Édesburgonya – nagy szerencse, hogy eleve édes, és egyébként pont a Kapha szezonban is tökéletes megoldás, mert viszonylag könnyű, könnyen is emészthető, segíti a májműködést, és béta-karotinban gazdag (látásjavító).

Szójaszósz – a Vata számára szükséges a sós íz, hiszen a só segít megtartani a vizet az amúgy száraz Vatában, viszont most tavasszal mindenkire ráfér egy enyhe vízhajtás. A szójaszósz mellett a kelhez nem tettem semmi sót, így egészen lágy íze lett, mégis nagyon szépen kijöttek az ízek.

Elkészítési mód – a háromszínű puffancshoz tettem egy kis dióolajat, de egyébként teljesen szárazon sütöttem. Így nagyon könnyű és ropogós maradt, igazodva a tavaszi könnyítő, méregtelenítő elveinkhez.

Fűszerezés: alapvetően édes és sós ízek, de mind természetes ízekkel (pl. szójaszósz, mazsola, édeskömény, kapor stb.)

A végeredmény: Vata szem-szájnak tetsző, ízletes, könnyű és mégis tápláló étel, ami könnyedsége ellenére mégis ad egy kis támaszt a Tavaszi szélben.

 

Hozzávalók:

  • Fél fej kínai kel
  • egy közepes édesburgonya
  • egy szál fehérrépa
  • egy kisebb cékla
  • zöldhagyma
  • medvehagyma (a medvehagyma pozitív hatásait egy korábbi receptben bemutattam)
  • kukoricadara
  • fűszerek: kömény, kurkuma, koriander, curry, édeskömény, kapor, szójaszósz, só

Elkészítés:

Feltettem főni vízben a kukoricadarát egy kis sóval meg curryvel, csak a színe meg az íz árnyalata miatt.

Közben lereszeltem a fehérrépát, céklát, édesburgonyát. Mikor kész volt a kása (kb 5-10 perc alatt megvan, pont mire kész lettem a reszeléssel), összekevertem a masszát egy kevés sóval, egy csokor friss kaporral és édesköménnyel. Hozzáadtam még egy kevés dióolajat. Kanállal illetve kézzel pogácsákat, borzas puffancsokat gyártottam belőle és egy kevés olivaolajjal meglocsolt tepsiben szárazon megsütöttem őket.

Mikor beraktam a sütőbe, nekiláttam és felvágtam a kínai kelt, a zöldhagymát és a medvehagymát. Kevés napraforgó olajon elkezdtem pirítani a köményt, koriandert, egy csipetnyi kurkumát, pattogtatni a tökmagot, majd jött hozzá a kel, a legvégén a medvehagyma. Meglocsoltam szójaszósszal és tettem hozzá egy fél marék mazsolát. Így összefőztem, de csak annyira, hogy a kel még megőrizze egy kicsit a ropogósságát. Ezt imádom leginkább a kínai kelben, hogy olyan kicsit mint a jégsaláta, még akkor is ha megdinsztelem.

Jó étvágyat!

 

F. Tóth Gabriella © 2014

 

laska kukoricakása tavasz

Gomba, nem mérges, de csípős – pikáns tavaszi májtisztító diéta

Tavasszal az Ayurvéda szerint a leggyengébb az emésztő tüzünk, így könnyen lehetnek emésztési problémáink. A néphagyomány is ezért írja elő a böjtöt, hogy ismét helyreálljon az emésztő tűz, az emésztő képességünk ereje.

A mai recepet folytatja a tavaszi Kapha csökkentő diétánkat, és különösen hasznos lesz a Vata és a Kapha alkatú olvasók számára. Magas Pitta dosha esetén csak finoman a csípős fűszerekkel a receptben.

Ez a recept csupa olyan zöldséget és fűszert használ, amelyek segítenek feléleszteni az emésztő tüzet, csípősségükkel segítik a szervezet méregtelenítő folyamatait, segítik a vízhajtást és a testben felhalmozódott nyák felszakadását, távozását (tüdő, vastagbél).

Ayurvédikus szempontok:

A kukorica egy remek Kapha kiegyenlítő étel, mivel száraz, meleg hatású, egyben édeskés ízével tápláló is a másik két dosha számára. Kálium tartalmának köszönhetően vízhajtó hatású és a vérnyomás csökkentésben is hatékony. A Kapha vízmegtartó hatásának tökéletes ellenszere.

A gyömbér, a bors és a kurkuma mind emésztést segítő és a vér tisztítását segítő fűszerek. A többi melegítő hatású fűszer is kiváló az emésztés szempontjából. A friss gyömbér, amit a receptben is használtam ráadásul tridoshikus, vagyis mind a három dosha (Vata, Pitta, Kapha) számára kiegyenlítő hatású, akárcsak a kömény, vagy kis mennyiségben kurkuma. Ez utóbbi zseniális vértisztító és májtisztító.

A medvehagyma kiváló vérzsírcsökkentő, igazi segítőnk a tavaszi méregtelenítés során, amikor a májból kiválasztódott extra zsírtartalom bekerül a véráramba. Szintén hatékony a vérnyomás csökkentése szempontjából is és magas C-vitamin tartalmának köszönhetően javítja az ellenállóképességet.

És hogy a laskagomba mire jó?

“Összetételében hasonlít a termesztett csiperkegombához, azonban a laskagomba könnyebben emészthető. Fehérjéjének összetétele a húsfehérjéhez hasonló, több nélkülözhetetlen (esszenciális) aminosavat tartalmaz, mint a csiperke. Zsír- és szénhidráttartalma kevés, ezért a többi ehető gombához hasonlóan kalóriaszegény. Kálium-, magnézium- és foszfortartalma igen jelentős, a nyomelemek közül pedig a cink-, alumínium-, bór- és réztartalma említésre méltó. Nagyon kevés a nátriumtartalma és szelént is tartalmaz. A laskagomba 100 grammja a B-vitamin csoportból egy felnőtt napi szükségletének 20%-át, a B2 (ribofalvin) 35-40%-át , a B3 (niacin) majdnem az egész napi szükségletet tartalmazza; folsav-tartalma, amely a B12-vitamin felszívódását segíti elő, a teljes napi szükségletet biztosítja. A mai kínai orvoslásban a laskagomba porát az érrendszer erősítésére, végtag-merevségek, görcsök kezelésére használják. Csökkenti a vér koleszterinszintjét, vizes kivonata egereken egyes daganatokkal szemben volt hatásos. A hosszabb időn át adagolt laskagomba az immunrendszert aktivizálja. Egyes laskagomba-fajoknak antibiotikus hatást is tulajdonítanak.” (forrás: http://www.3×3.hu/cikkek/laskagomba_2009 )

Hozzávalók:

  • laskagomba
  • 10-12 szál medvehagyma
  • fiatal zöld vagy lilahagyma (hagymája és szára is belekerül)
  • friss gyömbér (kb két ujjnyi)
  • kukoricadara
  • Fűszerek: feketebors, fekete mustármag, babérlevél, borsikafű, kakukkfű, tárkony, kurkuma, fűszerkömény, só

 

Elkészítése:

Egy kis napraforgó olajon elkezdtem kipattogtatni a köményt, majd hozzáadtam a karikákra vágott újhagymát (én lilát használtam, de lehet zöld is), a vékony csíkokra vágott friss gyömbért és egy kevés kurkumát. Közben feltettem egy másik edényben forrni a vizet a kukoricadarával (1:3 arányban dara és víz, plussz tettem bele fekete mustármagot és babérlevelet).

Mikor már kicsit megpuhult a hagyma és a gyömbér, hozzáadtam a medvehagyma felét, inkább a méregzöldebb leveleket összevágva, majd hagytam egy kicsit összesülni. Megszórtam a tárkonnyal, borsikafűvel, kakukkfűvel és hagytam tovább sercegni. A Vata részem nem bírta ki, hogy az íze miatt ne adjak hozzá két szeletnyi belga vajat (igazi sárga jóféle vaj, kell a Vata szárazságának és arról nem is beszélve, hogy sokkal jobban kihozza a gomba ízét). Majd egy kicsit vártam és hozzáadtam a medvehagyma legzsengébb szárrészét is.

Fontos, hogy a laskagomba keményebb mint a csiperke, így egy kicsit több főzési idő kell neki.

Jó étvágyat!

 

F. Tóth Gabriella © 2014

 

 

Prana Vashya Napüdvözlés – Prana Vashya Surya Namaskar

A Prana Vasyha jógában nagyon fontos a helyes és mély Ujjayi lélegzet alkalmazása, amelyet ún. kumbhaka vagyis légzésvisszatartás is kísér egy-egy adott belégzés vagy kilégzés végén. / In Prana Vashya yoga it is very important to use deep and sound Ujjayi breath which is accompanied by kumbhaka, breath retention at the end of certain inhalations or exhalations. 

A videóban egyértelműen jeleztem, hogy meddig tart egy-egy lélegzet és mikor következnek a kumbhakák (belégzés végén antar kumbhaka, kilégzés végén bahir kumbhaka). / In the video I clearly indicate what is the length of one breath and when do you need to apply kumbhaka (at the end of inhalation hold the breath in, antar kumbhaka, at the end of exhalation hold the breath out, bahir kumbhaka). 

Namaste!
Yoginigabi

 

F. Tóth Gabriella © 2014

mandula kelbimbó

Kelbimbó, a Tavasz virága

A kelbimbó egy csodálatos növény. Íze egyszerre kesernyés és édeskés, főleg, ha egy kicsit odasül. Egészen különleges, aromás és nagyon tápláló. A ma recept főszereplője ő volt.

Ayurvédikus megjegyzés:

Ez az étel is mint nagyszerű tavaszi táplálék alapvetően Kapha kiegyenlítő a kelbimbó miatt (kesernyés, meleg, száraz), de hűsítő ízeivel (kapor, basmati rizs, mandula) különösen kellemes lesz a Pitta dosha prakritivel rendelkezők számára is.

És hogy miért jó a kelbimbó? 

Következzen egy idézet a házipatika oldaláról:

“A káposztafélék általában is nagyon értékes táplálékaink, de a bimbóskel ezek közül is kiemelkedik gazdag tápértékével. Százgrammnyi konyhakész kelbimbó energiatartalma 36 kcal, 4,5 százalék fehérjét, 85 százalék vizet és 4,4 százalék ballasztanyagot tartalmaz. Vitamin és ásványi anyag tartalma jelentős: C-vitaminból a napi szükséglet másfélszeresét, (112 mg-ot) fedezi, ezen kívül B-vitaminok, K-vitamin, béta-karotin, valamint kálium, kalcium, magnézium, foszfor, nátrium, vas, kén, króm, gazdag forrása. Gyulladáscsökkentő, antioxidáns, rákmegelőző, immunrendszert erősítő, emésztést serkentő hatást tulajdonítanak neki elsősorban, de magas ásványi anyag- és vitamintartalma miatt más jótékony hatása is van.” (forrás:http://www.hazipatika.com/taplalkozas/zoldseg_gyumolcs/cikkek/kelbimbo_egy_egeszseges_ajanlat_telre/20061213120702)

Hozzávalók:

  • friss zöld lilahagyma (olyan mint a zöldhagyma, csak lilás)
  • kelbimbó
  • kevés kápia  paprika (én egy egésznek a negyedét használtam)
  • sárgarépa
  • cukkini
  • fúszerek: kapor, majoranna, só, római kömény, oregánó
  • basmati rizs
  • szeletelt mandula

 

Elkészítés:

Felvágtam a hagymát, répát, negyedekre a kelbimbót, cukkinit, és a kápiát, ami még maradt reggeliről. Kevés olajon elkezdtem pirítani a római köményt, a hagymát és a kápiát, majd hozzáadtam a kelbimbót. Hozzá ment a só, majoranna és egy kis víz. Amikor már puhult a kelbimbó, akkor hozzátettem a cukkinit is. A cukkini tetejére szórtam még egy kis oregánót. Belekevertem még egy kevés szeletelt mandulát is. A végén a tetejét is megszórtam vele.

Közben felraktam forrni a vizet a basmati rizzsel, beletettem még nyersen a répaszeleteket és a kaprot.

Anyukám közben megint megkérdezte, már megint mit szórsz bele és mennyit???? Én meg csak mosolyogtam. Ő meg csak nyalta aztán a tíz ujját:) Pedig nagy egy kritikus.

 

Jó étvágyat!

F. Tóth Gabriella © 2014

kel répa batáta Tavasz

Tavaszi méregtelenítő ebéd

 Ez a mai étel remekül ötvözi mind a három dosha jellegzetességeit, tökéletesen megjeleníti gyakorlatilag mind a hat ízt, mégis abszolút igazodik a tavaszi detox igényeihez. Az elkészítési mód teszi különösen Kapha kiegyenlítővé ezt az ebédet: száraz sütőben sütés, kevés zsiradék, sok zöld (kel) és könnyed ízek, valamint fűszer áradat (édeskömény, kapor, oregánó, bors, bazsalikom). Mivel ennyi íz megjelenik benne, ezért annak ellenére, hogy könnyű, nagyon laktató érzést ad, mert minden íz érzékünket kielégíti.

Ezt a receptet is az ihlet szülte. Otthon voltam, és azon gondolkodtam, hogy hogyan tudnék gyorsan valami könnyed ételt csinálni, ami tele van vitaminokkal, mindenféle jósággal és mégsem nehéz, vagy olajos. Mostanában nagyon jelez a gyomrom, nem is nagyon vagyok éhes, de ha eszem, akkor is leginkább a zöldeket, és a könnyű ételeket kívánom. Érdekes, hogy napok óta, ha egy kis kenyeret eszek, máris kellemetlen telt érzés lesz a gyomromban.

Na de nézzük, hogyan is készült ez a mai finomság.

Hozzávalók:

  • 2 közepes batáta vagy édesburgonya
  • 2 sárgarépa
  • néhány levél kínai kel
  • fél fej lilahagyma
  • néhány levél friss medvehagyma
  • füstölt tofu 250 gr fele
  • fűszerek: édeskömény, kapor, piros borsok őrölve, oregánó, só, fekete köménymag, fekete mustármag, bazsaliikom, só

 

Elkészítés:

Fogtam két batátát (magyar édesburgonya) és két répát. Karikákra vágtam őket. Beleszórtam a tepsibe, meglocsoltam vízzel, meghintettem jó alaposan édesköménnyel és kaporral, egy kis sóval, meg tettem rá azért néhány vékony szelet vajat és egy kevés vizet. Volt még egy fél lilahagymám, azt is rátettem a tetejére. Be a sütőbe. Kb. 20 perc kell neki, hogy kívül ropogós, belső részein puha legyen és egy kicsit megkaramellizálódjon rajta az édeskömény (mmm!).

 

Közben felvágtam egy fél füstölt tofu felét apró csíkokra, egy tálban összekevertem bazsalikomot és mindenféle piros borsokat tartalmazó borsőrleményt és ebbe beleforgattam a vékony tofu csíkokat. Majd kevés olajban elkezdtem pirítani fekete köménymagot és fekete mustármagot, és barnára pirítottam benne a fűszeres tofut. Félretettem.

 

Felvágtam néhány levél (két személyre kb. 6-7 levél) kínai kelt (magyar termék és nagyon finom!), a tofu után megmaradt fűszeres serpenyőben elkezdtem dinsztelni a vékony csíkokra vágott kelt egy kis sóval, oregánóval és mivel közben anyukám megérkezett egy kis medvehagymával, így abból is került bele egy frissen összevágott néhány levél.

 

A végén a kép szerinti elrendezésben tálaltam.

Isteni volt! Próbáljátok ki!

 F. Tóth Gabriella © 2014